Tudomány bbc history

Betegen csináltak forradalmat Budapesten

BBC History
BBC History

2019. 02. 12. 06:50

Mit tehetett és mit tett a főváros vezetése a spanyolnátha ellen? Nem sokat – írja Géra Eleonóra, ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense a BBC History magazinban megjelent tanulmányában.
Korábban a témában:

Az akkoriban a „spanyol betegség” néven emlegetett, világszerte pusztító influenzajárvány valamikor 1918 nyarán érte el a magyar fővárost, de a fertőzöttek száma csak szeptember közepétől kezdett robbanásszerűen nőni. A hatóságok a járvány létét ugyan hamar felismerték, a helyzet súlyosságát azonban egy jó ideig tagadták, mivel a halálesetek egy jó részénél nem az influenzát, hanem annak szövődményeit, például a tüdőgyulladást jelölték meg az orvosok a halál okaként.

Hivatalosan végül csak szeptember 30-án mondta ki Budapest Főváros Közegészségügyi Bizottsága, hogy járvány van, és ekkor történtek az első, korlátozott intézkedések a betegség terjedésének megakadályozására.

Háromszor több nő betegedett meg

A Közegészségügyi Bizottság október 9-én ült újra össze a kialakult helyzet elemzésére. Az ülésen megjelent tiszti orvosok javaslatára egyszerűsítették a betegek bejelentésének procedúráját, mivel az orvosok a megnövekedett beteglétszám mellett nem tudtak eleget tenni az adminisztrációs kötelezettségeiknek. A statisztikák alapján megállapították, hogy a fertőző betegség az egész fővárost érintette, a megbetegedések száma egyenletesen oszlott meg az egyes városrészek között.

A jelentett betegek mintegy 90 százaléka a 14–35 éves korosztályból került ki, feltűnően sok volt közöttük a társadalom középrétegébe tartozó, s a nők száma háromszorosan meghaladta a férfiakét.

Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a legnagyobb tömegek az élelmiszerjegyeket osztó bizottságok helyiségei előtt verődtek össze, az adminisztrációs munkát éjjel végezték, a bizottsági tagok többsége pedig a társadalom középrétegéhez tartozó nő volt, de sokan álltak közülük kora reggeltől estig a hosszú sorokban. Más úrinők a különböző jótékony nőegyletek képviseletében a zsúfolt pályaudvarokon fogadták a hadszíntérről hazatérő katonákat.

Már a kortársak is úgy vélték, hogy a háborús gazdasági válság a társadalom középrétegét jobban megviselte, mint a szegényeket, mivel ők nem szoktak hozzá a nélkülözéshez. A közölt adatok, arányok azonban csupán durva becslések, mivel a betegek – és főként a szegényebb rétegekhez tartozó betegek – egy részét soha nem látta orvos.

??????????
Vöröskeresztesek szállítják az influenzás beteget az Egyesült Államokban – Wikipedia

Egyes leírások arról számoltak be, hogy a bejelentettnél öt-hatszor magasabb volt a fertőzöttek valós száma, de az óvatosabb becslések szerint is csupán a betegek negyedéhez jutott el orvos.

Dugig teltek a kórházak

A polgármester a járvány kihirdetését követően elsőként a napilapok hasábjain és kiragasztott hirdetményekkel tájékoztatta a lakosságot a betegség tüneteiről és a szükséges teendőkről. Az orvosok, gyógyszerészek nagy része még katonai szolgálatát teljesítette, de nem állt rendelkezésre elég gyógyszer, illetve az orvosok és a betegek szállítására alkalmas jármű sem. A polgármester az illetékes minisztériumtól a mozik és mulatóhelyek, egyetemek bezárását kérte. Az említett létesítmények nyitva tartásának korlátozását sikerült elérni, de a bezárását nem.

A mozik üzemeltetői a korlátozás miatti veszteségek elkerülésére inkább önként bezártak október 13-ig. A kávéházak zárva tartásának ötletét végül a bizottságok elvetették, mivel fontos szerepet játszottak a közétkeztetésben. Alaposabb takarítást írtak elő, a férőhelyek számát egyharmaddal csökkentették, s kora délután néhány órára szellőztetés és rendkívüli takarítás céljából átmenetileg bezártak.

A kijelölt budapesti járványkórházak hamar megteltek, így a város vezetése a katonai hatóságokhoz fordult újabb ágyak, teljes pavilonok átengedéséért a Zita Kórházban. Október 9-ig 1107 ágyat különített el a főváros az influenzabetegek kezelésére, de már csak 137 szabad hely volt, vagyis alig egy napra elegendő férőhely maradt szabadon. Nemcsak a szükséges járművek hiánya – mintegy napi 180–200 beteget kellett volna elszállítani –, hanem a betegszállítás nehézkes gyakorlata is akadályozta a legsúlyosabb esetek minél előbbi kórházba juttatását.

Kínzó orvoshiány

A Fővárosi Közgyűlés 1918. október 18-án, miután hosszú ideig felállva éljenezte Bódy Tivadar polgármester határozati javaslatát Magyarország önállóságának és teljes függetlenségének megőrzéséről, az ország demokratikus átalakításáról, illetve az általános, egyenlő és titkos választójog érvényesüléséről, az „Éljen a független Magyarország!” felkiáltást követően rátért a következő sürgős napirendi pontra: a gyorsan terjedő spanyolnátha leküzdésének aktuális kérdéseire.

A járvány megfékezésére bevezetett korábbi intézkedések – melyek a rendelkezésre álló eszközök hiányában elég fogyatékosak voltak –addig nem hoztak valódi eredményt, mert

különböző érdekköröknél a hatóságok által kezdeményezett erélyesebb rendszabályok ellen oly ellenállás mutatkozott, hogy a helyes ötletek kivitelre nem kerültek.

Az orvoshiány leküzdésére a város ismét mintegy száz orvos felmentését kérte a katonai szolgálat alól, illetve a betegek szállítására alkalmas járműveket igényelt. Javasolta az összes színház, mulató és mozi bezárását két hétre, a kávéházi záróra leszállítását este kilenc órára, a nők és gyermekek kitiltását a kávéházakból, a villamoson utazók számának drasztikus csökkentését.

Megrohamozták a patikákat

A Közegészségügyi Bizottság az 1876. évi XIV. törvénycikk 157. paragrafusa alapján végre járványbizottsággá alakult, miután kiderült, hogy október első két és fél hetében közel tizenkétezer fertőzöttet jelentettek be, és közülük hétszázan haltak meg. A tiszti főorvos a betegek tényleges számát ellenben már százezer főre becsülte. Nem bizonyultak tévesnek a hatóságok korábbi óvatoskodásához vezető aggodalmak, mivel a járvány hivatalos bejelentését követően valóban kisebb pánik tört ki.

Az emberek megrohamozták a patikákat, és napok alatt felvásárolták a kór kezelésére használatos szereket, elsősorban a lázcsillapítókat, így bizonyos gyógyszerek – sőt a legolcsóbb láz elleni szer, a jég is ebbe a csoportba tartozott – hiánycikké váltak.

A borogatás és a hűtőfürdő sem volt mindig kivitelezhető, mivel az infrastruktúra rossz állapota miatt éjszakára elzárták a vízvezetékeket. Hamarosan a kámfor és a fertőtlenítésre használt lizoform is felkerült a hiánylistára, és mivel még a háborús időkben gyártott, jegyre kapható szappanféleséget sem nagyon lehetett kapni, a hatóságok a meleg vizes kézmosást javasolták.

Tüsszögő őszirózsás forradalom

Október közepén a katonaság átengedte az influenzabetegek kezelésére az egész Zita Kórházat, ahol összesen kétezer beteg elhelyezésére nyílt lehetőség. Az ápoló- és a gyógyszerhiányon túl nehézségekbe ütközött a kórházi betegek élelmiszerellátása is. A katonai szolgálat alól felmentett orvosokkal együtt sem jutottak el az orvosok minden beteghez, a III. kerületben például 60 ezer lakosra egyetlen hatósági orvos jutott, így még a szigorló orvostanhallgatók, sőt a harmadévesek beállítása is szóba került.

Ő szirózsás katonák Budapesten, a mai Deák térnél – Wikipedia

Az orvosok kis létszáma akadályozta meg, hogy kerületenként egy-egy gépkocsival ellátott ügyeletet állítsanak fel, elsősorban a szegény betegeknek. A tömegek összeverődésének megakadályozására különféle ötletek merültek fel, így például a nagymisék tartásának felfüggesztése. Az egymást érő temetések – az elhunytak nagy száma és a pénzromlás arra késztette a temetési vállalkozókat, hogy a temetési költségeket hirtelen többszörösére emeljék – gyors és tömegmentes lebonyolítása érdekében a városvezetés néhány főben korlátozta a halottat búcsúztatók számát.

Az elhunytakat éjszaka is temették, sőt a város vezetése kénytelen volt előírni, hogy délelőttönként csak a kórházakban és szegényházakban elhaltakat lehessen temetni. Jelentősen akadályozták a járvány elfojtására irányuló intézkedések végrehajtását, a betegek ellátását az október végén lezajlott fővárosi események. A várost közel egy hétig járó tüntetők a még mozgósítható teljes rendőri állományt lefoglalták, így a járvány elleni védekezésben nem számolhattak velük. Nehézségekbe ütközött a betegek kórházba szállítása, s különösen a távolabbi kórházak élelmiszerellátása.

Nem tudjuk, hányan haltak meg

A feszültségek csökkentése érdekében az új miniszterelnök, Károlyi Mihály gróf 1918. október 31-én hatályon kívül helyezte a színházak, kabarék, mozik, orfeumok bezáratásáról, illetve a vendéglők és kávéházak zárórájának előrehozásáról kiadott rendelkezést. Döntését a politikai és társadalmi változásokkal, valamint a járvány alábbhagyásával indokolta. A rendelet célja a tömeg „elvezetése és szórakoztatása”, valamint a lakosság megnyugtatása volt.

Mivel a regisztrált betegek számának csökkenését nem a járvány alábbhagyása, hanem a zűrzavaros helyzet okozta, a spanyolnátha tovább szedte az áldozatait, és tombolása majd csak 1919 elején, a természet jóvoltából ért véget, hogy egy 1920 januári, újabb kitörése megint rengeteg áldozatot követeljen.

Pontos statisztikák hiányában nem tudjuk, hányan vesztették életüket a betegség következtében az országban vagy a fővárosban, az azonban biztos, hogy megfelelő eszközök és a háborús, majd forradalmi helyzet következtében Budapest vezetésének tétova intézkedései érdemben keveset tudtak enyhíteni a lakosságot fenyegető veszélyen.

A cikk teljes változata a BBC History magazin 2019. januári számában olvasható.

Illusztráció: Influenzás betegek kórháza Oaklandben/Wikipedia

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73863493, Orb·n Viktor miniszterelnˆk a 21. ÈvÈrtÈkelıjÈn elmondta, hogy nˆvelni szeretnÈ a sz¸letÈsek sz·m·t Magyarorsz·gon, ezÈrt hÈtpontos csal·dvÈdelmi akciÛtervet jelentett be. Orb·n azt mondta, ez a v·lasza a bev·ndorl·sra, ugyanis szerinte Br¸sszel, Soros Gyˆrgy Ès a baloldal migr·nsokkal akarja el·rasztani EurÛp·t., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.