Az első világháború kitörésekor még nem létezett csehszlovák állam. Sőt egy maréknyi „álmodozón” kívül senki sem gondolt arra, hogy valaha is létre fog jönni.
Az izlandi sagák szerint a viking korban többször is alkalmazták a vérsasnak nevezett kivégzési módot, ahol élő ember bordáit a gerinc mellett átvágták, kihajtották és kivették a tüdőt. A Múlt-kor.hu arról ír, ez csak mese vagy valóság?
Bátorságát bizonyította a tiszt, aki első magyarként végzett önszántából ejtőernyős ugrást 1918-ban. A II. világháborúban már mint elit egység az ejtőernyősök elképesztő bátorsággal és veszteségekkel harcoltak, fegyverletételük is parádésra sikeredett.
Ma sokat fizetünk azért, hogy valaki elmondja: az egészség záloga a megfelelő étrend és a mozgás. A középkorban ez egyértelmű volt, az akkori orvosok más miatt jöttek zavarba.
Egy pofonból tudta meg, hogy zsidó, ami egy életre leszoktatta a verekedésről, pedig úgy érzi: néha nem ártott volna fizikailag elégtételt venni. Új regénye a 20. század áldozatairól, hatalom és szexualitás kapcsolatáról szól. Interjú.
A város roppant falai mögött 1757-ben először el sem hitték, hogy egy maroknyi ellenséges csapatnak lehet ekkora mersze. Néhány órával később már számolták a hadisarcot Hadik András tábornok és huszárai kezébe.
Egy új felfedezés nyomán átírhatjuk a középkori kereskedelmi útvonalakra vonatkozó eddigi ismereteinket: ausztrál kakadut rajzolt le a XIII. századi német-római császár.
Miniszterelnökünk daliás kornak nevezte a török háborúk évszázadait, amikor hazánk társadalmi, politikai és gazdasági téren is stagnált, visszafejlődött, Európa perifériájára szorult. Mutatjuk a részleteket.
A történelem folyamán vissza-visszatérő pestisjárványok iszonyatos pusztítást végeztek: a kór három leggyakoribb formája közül egyet lehetett komoly orvosi segítség nélkül esetleg túlélni.