Schmidt Mária újra kiosztotta a Nyugatot

Nem kér a kioktatásból, szerinte a magyar sajtó sokszínűbb, mint a német.

Schmidt Mária az M5 csatornán ’89 harmincadik évfordulója, illetve annak apropóján beszélt, hogy minap cikket írt A populizmus védelmében címmel a The New York Times internetes kiadásába. A történész azt mondta, írását azoknak szánta, akik nyitottak, és Magyarországról „nem csak jelzős szerkezetekben gondolkodnak”.

Az Ez itt a kérdés című műsorban, az állami hírügynökség szerint végig rendszerváltoztatásról beszélt. Úgy vélte, ’89 után illúziónak bizonyult, hogy a magyarok az európai elit részének gondolták magukat, de ezt a nyugati államok nem így gondolták.

Már nem tekintettek minket testvéreiknek, és azt gondolták, majd megmondják nekünk, mi a dolgunk, szanálják a piacainkat és a gazdaságainkat a saját érdekükben, mi pedig követjük az útmutatásaikat.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a Nyugat máig nem tulajdonít jelentőséget az „antikommunista forradalmaknak”, annak, hogy térségünkben nemzeti mozgalmak vívták ki az önállóságot. Nyugaton nem is feltételezték, hogy a nemzeti kérdés szétrobbanthatja a szovjet birodalmat, amelyben az csak „jegelve volt”, nem megoldva, ahogy azt hangoztatták.

Schmidt Mária szerint a 30 évvel ezelőtti harc emancipációs harc volt az egyenjogúságért és a nemzeti szuverenitásért, ahogy ma is ezért harcol a magyar és a lengyel kormány, de Donald Trump amerikai elnök is. Nyugaton nem értik, hogy ha a magyarok egy birodalmi rendszerrel szemben harcolnak, akkor azt miért teszik.

Schmidt nem kér a kioktatásból

Kitért a sajtószabadságra, a német sajtót említve példaként úgy vélte, ott nem nagyon lát sokszínűséget, míg magyarul szerinte

mindenféle véleményt lehet olvasni és mindent meg lehet találni. Mi komolyan gondoljuk a demokráciát, a szólás- és a sajtószabadságot, hiszen 45 évig nem volt benne részünk, szenvedtünk ennek a hiányától. Nem vagyunk rászorulva arra, hogy ők mondják meg nekünk, hogy az a szabadság, az a függetlenség, amely nálunk van, megfelelő-e vagy sem, mert a megítélésünk szerint náluk sokkal rosszabb állapotok vannak ebben a tekintetben, és bizonyos mértékig csalódtunk is bennük.

Emlékeztetett: a diktatúra 45 éve után a magyaroknak adaptálódniuk kellett a piacgazdasághoz, az EU szabályaihoz, 2008-ban a gazdasági válsághoz, majd rátalálniuk a saját hangjukra. Ez az adaptációs képesség tapasztalatokkal,  önbizalommal ruházta fel a kelet-közép-európai országokat, ami minta lehetne a nyugati államoknak is, de azok elkényelmesedtek, hozzászoktak a biztonsághoz, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket.

Schmidt Mária felvetette, hogy a Szovjetunió összeomlása és a kommunizmus bukása lehetett volna „akkora teljesítmény a Nyugatnak”, amit érdemes lenne megünnepelni. Szerinte azért nem ünnepeljük, mert a 21. század értelmiségi és politikai elitje valójában nem liberális, hanem  marxista és mindig is megengedő volt a totális rendszerrel, nem tekinti szalonképtelennek.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.