Nyolc hónapja gáncsolja a magyar kormány a svédek NATO-csatlakozását. A legfurcsább az egészben éppen az, hogy még most sem tudni, mi is ezzel a célunk.
A török ellenzéki összefogás megnevezte jelöltjét, aki Erdogan kihívója lesz a májusra tervezett elnökválasztáson. Húsz éve nem volt akkora esély a regnáló elnök leváltására, mint most.
Mi motiválta az Erdogan-kormányt a svéd és finn NATO-csatlakozás körüli időhúzásban? Hogyan látják Ankarából a világrend átalakulását, és hogyan illeszkedik ebbe az orosz-ukrán háború? Aki válaszol: Barış Hasan, a Pécsi Tudományegyetem kutatója.