Így tessék legközelebb kritizálni a Star Wars hiperhajtóművét azzal, hogy az ilyesmi teljesen lehetetlen.
ősrobbanás
Amerikai tudósok a gravitációs lencsézés segítségével figyelhették meg az eddig felfedezett leghalványabb galaxist.
A Tejútrendszer központjában talált ősi csillagok tanulmányozása révén a világegyetem gyerekkoráról is sokat megtudhatunk.
Az Oszakai Egyetem két petawattos lézere új korszakot nyithat a csillagászatban, az elméleti fizikában, az energetikában és a gyógyászatban.
A Higgs-bozon felfedezése óta izgatja a tudósokat, hogy miért kerülte el az összeomlást a világegyetem a „nagy bumm” után.
A Higgs-bozon nem csupán a többi részecskék tömegéért felelős, hanem szerepe lehetett a világegyetemnek az ősrobbanás után bekövetkezett hirtelen tágulásában is - állítja két elméleti fizikus.
Először találtak közvetlen bizonyítékot a világegyetem tágulására az ősrobbanás utáni pillanatokban amerikai kutatók.
Kezdetben vala a basszus – hihetetlen hanggal jött létre a világegyetem.
Az amerikai Penn State egyetem kutatói szerint a világegyetem nem a semmiből robbant elő, hanem egy összehúzódásból "pattant vissza".
A tudósok szerint univerzumunk nem igényelt isteni szikrát a 13,7 milliárd évvel ezelőtti induláshoz.
Japán csillagászok fedezték fel az eddigi legtávolabbi, 12,91 milliárd fényévnyire lévő SXDF-NB 1006-2 katalógusjelű galaxist.
Az Európai Űrügynökség Planck-űrteleszkópja befejezte küldetésének nagyobbik részét, az ősrobbanás "visszhangjának" feltérképezését.
A csillagváros akkor keletkezett, amikor univerzumunk még csak 750 millió éves volt.
Két csillagközi felhőben a Világegyetem legkorábbi elemeit azonosították csillagászok.
A NASA szakemberei egy űrtávcső segítségével az univerzum egyik legelső csillagának robbanását fényképezték le.
Amerikai tudósok egy új kísérlettel modellezték, miért lehetetlen az időutazás.
A galaxisok ősibbek lennének, mint ahogy azt eddig gondolták.
Mi volt az ősrobbanás előtt? Egy fizikus azt állítja, tudja a választ.
A "miniősrobbanásként" jellemzett kísérletben tízbillió Celsius-fokon izzó tűzgolyók keringtek a hadronütköztetőben.
Az elektromos dipólmomentum magyarázhatja meg a világegyetem keletkezését.
