Tudomány

Az ősrobbanás visszhangja

Ughy Márton
Ughy Márton

2012. 01. 18. 09:39

Az Európai Űrügynökség Planck-űrteleszkópja befejezte küldetésének nagyobbik részét, az ősrobbanás "visszhangjának" feltérképezését.

Korábban a témában:


Illusztráció a Planck-űrteleszkópról (Forrás: Európai Űrügynökség)

A 2009 májusában indított csillagászati műhold mindenekelőtt a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feltérképezését kapta feladatául – ez az elektromágneses sugárzás az egész világegyetemet kitölti.

A 13,7 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után nagyjából 380 ezer évvel az atommagok és elektronok összeálltak atomokká – a mikrohullámú háttérsugárzás ebből az időből származik, léte tekinthető az ősrobbanás legkomolyabb bizonyítékának. E sugárzás feltérképezésével a tudósok többet remélnek megtudni az ősrobbanásról és az univerzum korai időszakáról.

A Planck-űrteleszkóp két fő berendezéssel, alacsony frekvenciás műszerrel és nagyfrekvenciás műszerrel rendelkezik, megfelelő működésükhöz rendkívül alacsony hőmérséklet szükséges; a Planck-űrteleszkóp mínusz 273,05 Celsius fokra hűtötte le őket, ami mindössze 0,1 Celsius fokkal magasabb az abszolút nullánál. Az Űrügynökség közleménye szerint a nagyfrekvenciás eszköz kifogyott a hűtőanyagból, ezért leállt. A csillagászati műhold másik műszere viszont 2012 folyamán tovább működik majd, olyan adatokat gyűjtve, amelyek segítenek pontosítani az eddig szolgáltatott információkat.

Jan Tauber, a Planck-projekt tudósa szerint a Planck-űrteleszkóp szép munkát végzett. “A tervezett két teljeségbolt-felmérés helyett öt felmérést végzett a tudományos adatok valóságos kincsesbányáját biztosítva számunkra.”

A kutatók a Planck-program néhány eredményét már nyilvánosságra hozták, így az űrteleszkóp által felkutatott távoli galaxishalmazok katalógusát, valamint az infravörös háttérsugárzás eddigi legpontosabb méréseit. Az infravörös háttérsugárzást nagy valószínűséggel a korai világegyetemben születő csillagok bocsátották ki. Az adatok alapján feltételezhető, hogy az univerzum hajnalán az első galaxisokban ezerszer nagyobb volt a csillagképződési arány, mint a jelenkori Tejútrendszerben.

A tudósok tervei szerint az ősrobbanásra vonatkozó adatokat két ütemben hozzák nyilvánosságra: az első 12-15 hónap megfigyelési adatait 2013 elején teszik közzé, a misszió teljes adathalmazát pedig egy évvel később.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.