A szakszervezetek két számjegyű emelést akarnak.
minimálbér
A szürkén és feketén foglalkoztatottak, evázók, katázók, minimálbéresek időskori ellátása is nagyon alacsony lehet,
Ez 10 százalék plusz.
Újranyitják decemberben a jövő évi minimálbéremelésről szóló tárgyalásokat.
A rövidített vasárnapi nyitvatartás is szóba kerülhet.
A szakszervezet tüntethet, ha nem tárgyalják újra a minimálbéremelést.
Túl nagyok a gazdasági különbségek a tagállamok között.
Hogy ne szakadjunk le végleg Európától.
Napi 3200 forintot perkálunk átlagban naponta a kasszáknál.
A régiós országok igyekeznek kitörni az olcsó munkaerő, alacsony bérek világából. Magyarország nem.
Már ha valóban ezt jelenti az egységes európai minimálbér. A várható mellékhatásokba belerokkanhat a magyar gazdaság.
A számok cáfolják a kormányt.
Jövőre 520 euróról 580 euróra emelnék a minimábért.
Tévhit, hogy havi 200 ezres jövedelem kellene hozzá.
Mellbevágó az is, hogy a munkavállalók negyedét a minimálbérért dolgoztatják.
Közmunkások nélkül 356 ezer forint az átlagbér, bruttóban.
Az évek során 1,8 millió forintot veszítettek az adójóváírás kivezetésén a minimálbéresek.
Az állami cégek mellett a Tesco látszik a legszűkmarkúbbnak.
Úgy tűnik, hogy a kormány versenyképesség alatt az alacsony béreket érti. Hogyan törhetnek ki ebből a szakszervezetek, és elveszítjük-e vonzerőnket, ha tovább emelkednek a bérek?
Bruttó 149 ezer forint kezdőfizetéssel csábítják az embereket. Megalázóan kevés a bér.
A horvátoknál, a cseheknél, a szlovákoknál és a lengyeleknél is többet visznek haza a minimálbéresek, mint nálunk, pedig tíz év alatt Magyarországon is nagyot nőtt a legkisebb bér.
A munkavállalóknak több mint 200 százalékkal többet kell befizetniük az államkasszába.
Ajtai Péter jól menő vállalkozó Békés megyében, ahol kétségkívül a legtöbb ember él minimálbérből.
A vállalati szektorban a munkavállalók több, mint 42 százaléka a legkisebb összeget viheti haza.
