Általában a minimálbér kerül előtérbe az éves bérmegállapodások kapcsán, azonban a Prohuman munkarő-kölcsönző becslése szerint Magyarországon jelenleg a garantált bérminimum nagyjából kétszer annyi ember pénztárcáját érintheti közvetlenül, mint a minimálbér.
A garantált bérminimum idén február 1-jétől teljes munkaidő esetén bruttó 219 000 forintra emelkedett a tavalyi havi bruttó 210 600 forintról. A 2020-as minimálbér pedig havi bruttó 161 000 forintról szintén teljes munkaidő esetén februártól bruttó 167 400 forintra nőtt. Az első olvasatra csekély mértékű emelés a munkaerőkölcsönző szakemberei szerint így is nagy eredmény, hiszen az elmúlt év extrém hatásainak ellenére is sikerült megállapodni egy érezhető előrelépésben. Mindez szerintük azt is jelenti, hogy nem tört meg az a folyamat, hogy az alacsony bérszinten dolgozók bére is évről-évre gyarapodik.
Fontos üzenet, hogy a járvány helyzet ellenére is emelkednek a bérek
A munkaadónak akkor kell alkalmaznia a garantált bérminimumot, ha az adott munkakör betöltése legalább középfokú végzettséghez kötött. A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimum fontos, mert tömegeket érint közvetlenül, elsősorban a termelő szektorban – magyarázta a vállalat ügyvezetője, Juhász Csongor.
Bár a munkaadói igények és a munkaerőpiac nagyon dinamikusan változik, elmondható, hogy a munkaerőkölcsönzés keretében dolgozók mintegy 50 százalékát érinti közvetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum jelenlegi emelése. Fontos üzenet szerinte a munkavállalók felé, hogy a járványhelyzet okozta extrém visszaesés ellenére is biztosítanak béremelést a munkaadók. Mindez azt is mutatja, hogy a munkáltatók és a szakszervezeti érdekképviseletek számára továbbra is fontos a bérfelzárkóztatás ügye, amelyet a kormányzat is szorgalmaz – emelte ki.
Felfelé húzza a többi bért is
A szakember hozzátette: a bérminimum emelése sok más folyamatot is érint. A garantált bérminimum – és minimálbér – emelése amellett, hogy segíthet egyes szektorokban a munkaerő megtartásában és kézzel fogható segítséget jelent sok családnak, közvetett hatásként azt is meg kell említenünk, hogy számos nagyvállalatnál bevett gyakorlat szerint a kötelező bérminimum adja az éves bérfejlesztés alapját. Vagyis a munkáltatók egy része a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók esetében is figyelembe veszik a 4 százalékos emelési mértéket a bérek fejlesztésének tervezésénél.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a bérminimum szintje szinte mindig hatással van a bérskála magasabb szintjeire is, vagyis Juhász Csongor szerint továbbgyűrűző hatásról beszélhetünk. A minimálbér emelkedése a havi béren kívül hatással van számos egyéb juttatásra is, többek között összegnövekedést eredményez a gyednél, a táppénznél és az álláskeresési járadéknál is.
