Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár beszélt erről.
minimálbér-emelés
Az infláció lehet a kulcs, ha minden jól megy.
Úgy tűnik, ebben a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek is egyetértenek.
Ilyen infláció mellett megengedhetetlen lenne az egyszámjegyű minimálbér-emelkedés 2023-ban.
A kormány szerint a megemelt minimálbér hajtja fel a béreket.
Lesznek, akiket bár megtart a cég, de csökkenti a munkaidejüket vagy a béren kívüli juttatást.
1 millió fölé emelkedhet a számuk.
Mivel a minimálbér úgy 20 százalékkal emelkedik év elején, nagy feszültség lesz a dolgozók között.
Ehhez több feltételnek is teljesülnie kell. A mostani minimálbér az egyik legkisebb az unióban.
És a belengetett 200 ezer forintos szinttel is hátul kullognánk.
A kormány nem igazán akarja év közben emelni a minimálbéreket, a nyugdíjaknál viszont most jön a kiegészítő növelés.
Az egyéni vállalkozóknak viszont a régi minimálbér alapján kell szochót fizetniük.
Ha minden jól megy, hétfőn aláírhatják a megállapodást.
A kormány egyelőre semmit se vállalt, pedig anélkül aligha lesz infláció feletti emelés.
Emiatt állnak a bértárgyalások számos munkahelyen.
A bérmegegyezés még messze, a kormánynak engednie kellene a cafeteria, és az adócsökkentés kérdésben.
Annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest.
A munkáltatók és a szakszervezetek összefognának, hogy lépésre bírják a kormányt.
Baj lehet, ha a kormány ragaszkodik a szochó júliusi csökkentéséhez.
5 százalékra is feltornázhatják a jövő évi szociális hozzájárulási adó csökkentését.
Valahol felsír egy Medgyessy Péter, aki 50 százalékkal emelte anno a közalkalmazottak bérét.
A bérek tekintetében a legjobban és a legrosszabbul teljesítő megye között 46 százalékos különbség van.
Több mint ötödével kap többet ma egy betanított munkás, mint egy éve, miközben a középvezetői béremelés éppen csak inflációkövető volt.
A bolti kiskereskedelem bérhelyzete is azt mutatja, hogy az átlag mögött mindig nagy a szóródás.
