Ami sokaknak öröm, mert jelentősen, durván 20 százalékkal nő januártól a minimálbér és vélhetően a garantált bérminiumum is, az az olyan kevés pénzből gazdálkodó, kifeszített munkáltatóknak, mint az önkormányzatok, bizony gond. Mégpedig azért, mert a minimum felett keresők is szeretnének béremelést kapni, de az önkormányzatoknak pénze erre nincs nagyon.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint bérfeszültséget okozhat a minimálbér-emelés a közszektorban, mert a minimálbérnél többet keresők is jogosan várhatnának el fizetésemelést, hangzott el az Inforádióban. Schmidt Jenő azt mondta: az önkormányzatok egyébként is nehéz gazdasági helyzetben vannak, és pótlólagos források nélkül nem tudnak bért emelni. Nem kérdés, hogy a megnövekedett árak miatt emelni kell a béreken, de ez az önkormányzatok esetében pótlólagos forrás nélkül nem megy, hangzott el. Vagyis valamilyen plusz forrásra lenne szükségük az önkormányzatoknak.
„Szerinte a feszültséget az okozza, hogy csak a legkevesebbet kereső, középfokú végzettségűeknél áll be béremelkedés, a diplomásoknál nem, pedig ezt ezek után ők is jogosan várják el.”
Az önkormányzati szektor a minimálbér-emelkedésből fakadó plusz költségeket meg fogja kapni, de a feszültség sokkal nagyobb lesz, ahogy fogalmazott a vezető, a bérarányok elcsúsznak.
Az önkormányzatok körülbelül 100 ezer embert foglalkoztatnak.
Szerinte az nehezíti el az önkormányzatok gazdálkodását, hogy a kormányzat számára az az alapelv, hogy minden befolyó adóforinttal ő rendelkezik, az önkormányzat mozgástere „konvergál a nullához”.
