Hazánkat átlagosan 50-60 évente rázza meg akkora erejű földrengés, amely már képes komoly károkat okozni. Az utolsó ilyen szinte romba döntötte Dunaharasztit 1956 januárjában.
geológia
Orosz tudósok végre eljutottak az egyik rejtélyes szibériai kráter aljába. Néhány dolgot tisztáztak, de sokkal okosabbak nem lettünk.
A szunnyadó vulkánok hamis biztonságérzettel töltik el az embert, pedig a nagy történelmi kitöréseket épp ezek produkálták.
Hatalmas mennyiségű vízkészletek rejtőzhetnek 400 kilométerrel a Föld felszíne alatt szemmel láthatatlan ásványba zárva.
Kiderült, a szurdok fiatalabb, mint azt korábban gondolták: nagyobb része csak öt-hat millió évvel ezelőtt alakult ki.
Amerikai és német geológusok a szeizmikus aktivitás nyomaiból következtettek a 33. április 3-i időpontra.
Elővették azt az elméletet, mely szerint bolygónk egy gigantikus élőlény.
A Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatói derítették ki, hogy a homokdűnék a Marson a földiekhez hasonlóan viselkednek.
Stonehenge eredeti körének megépítésénél felhasznált kövek pontos származási helyét határozták meg brit geológusok.
A NASA Opportunity marsautója egy fényes gipszszerű anyagot kapott lencsevégre, amely egyértelmű jele lehet annak, hogy folyékony víz van a Marson.
Az Indiai-óceán egyes területeinek kutatásakor ausztrál szakemberek rábukkantak az ősi óráskontinens, Gondwana elsüllyedt részeire.
A Michigani Műszaki Egyetem új felfedezése "felrázhatja" az egész földtudományt.
Ma az egyik legbarátságtalanabb hely a Földön, mégis valaha itt "ringhatott" az élet bölcsője.
Százmillió évvel korábban jelentek meg az első oxigént légző baktériumok, mint ahogy eddig gondolták.
Az Amerikai Űrhivatal - a NASA - Japánnal együttműködve nyilvánosságra hozta bolygónk legteljesebb digitális három dimenziós topográfiai térképét.
A londoni Királyi Akadémia ülésén újra felvetették: meg kellene jelölni a földtörténeti korok között az ember korszakát.
A NASA legújabb adatai alapján mégsem annyira halott a Merkúr bolygó felszíne, mint ahogy azt eddig gondolták.
Négymilliárd évvel ezelőtt bolygónk keletkezése után kétszázmillió évvel nemesfémek zápora hullott a Földre.
Brazil tudósok földalatti folyót fedeztek fel az Amazonas alatt 4000 méter mélységben.
200 millió évvel később keletkezett a Föld útitársa. Át kell írni a csillagászati tankönyveket?
A vulkánkitörések hosszú távú előrejelzését eddig lehetetlennek tartották. Amerikai tudósoknak mégis sikerült egy víz alatti tűzhányó esetében.
Észak-Amerika bizonyos részei a Rodinia szuperkontinensen keresztül összekapcsolódtak az Antarktisszal.
Opálszerű kristályokra bukkantak egy kanadai meteoritban. A Földre eddig nem esett még hasonló.
Az összefüggő márvány barlangrendszert évezredek alatt formálta a föld, a víz, a szél ereje Patagóniában. Ma a bolygónk egyik leglenyűgözőbb pontja.
