Tudomány
Earth core structure illustrated with geological layers according to scale - isolated on black (Elements of this 3d image furnished by NASA -  source maps from http://visibleearth.nasa.gov/)

Egy új kutatás szerint a Föld magjának nem lenne szabad léteznie

24.hu
24.hu

2018. 02. 12. 12:51

A hagyományos elmélet szerint nagyjából 1 milliárd évvel ezelőtt a Föld belső magja hirtelen megnövekedett. Az olvadt fém aztán gyorsan kristályosodni kezdett, ahogy a hőmérséklet lecsökkent. A növekvő mag végül 1 220 kilométer átmérőjűvé duzzadt, elérve mai méretét.
Korábban a témában:

Egy új, az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban megjelent tanulmányban a szerzők azt írják, a hagyományos elképzelés hibás – számol be a Live Science. A standard modell ugyanis nem vesz figyelembe egy, a kristályosodásra vonatkozó kulcsfontosságú tényezőt. A probléma az, hogy a nagy nyomáson nehezen alakul ki az a magas hőmérsékletcsökkenés, melyet az elmélet feltételez.

Ha azonban beemeljük ezt a faktort a modellbe, a Föld magjának egyszerűen nem lenne szabad léteznie.

Steven Hauck, a Case Western Reserve University munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint korábban senki sem vette észre ezt a hibát.

Azt a pontot, melyen az anyag termodinamikai állapota láthatóan megváltozik, gócképződési (nukleációs) gátnak nevezik. A víz például 0 Celsius-fokon válik szilárddá, de gyakran hosszú órákra van szükség, mire a fagyáspont alatt tárolt folyadék ténylegesen megfagy. Ha viszont az ember még hidegebb környezetnek teszi ki a vizet, vagy egy nagyobb jégdarabot helyez a folyadékba, a fagyás sokkal hamarabb jelentkezik. Ezzel épp a gócképződési gátat csökkentjük.

A Föld belső magjánál természetesen nem lenne elég némi jég a jelentős hőmérsékletcsökkenéshez.

Hauck a Live Science-nek azt mondta, legalább 1 340 Celsius-fokkal kéne a fém olvadási pontja alá hűteni az anyagot, hogy spontán kristályosodás alakuljon ki. Ez sokkal nagyobb lehűlés, mint amire a kutatók számítottak.

Új tanulmányukban a szakértők azt írják, elképzelhető, hogy egy hatalmas szilárd fémtömeg vált le a köpenyről, és ez idézte elő a hirtelen kristályosodást. A becslések alapján az érintett darab átmérője legalább 20 kilométer volt. A kutatók is kiemelik: meglehetősen kicsi az esély arra, hogy egy ekkora tömeg leszakadhatott volna.

Hauck csapata bízik benne, hogy más kutatócsoportok is vizsgálni kezdik új elméletüket. A szakértők következő célja az, hogy felkutassák a hatalmas fémdarab leválásának bizonyítékait. A bolygó belső magjának elemzése természetesen nem könnyű feladat, így hosszú időre lesz szükség, mire sikerül begyűjteniük a szükséges adatokat.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. július 20.
Sportruhák a 2Rule új magyar sportruházati márkát bemutató sajtótájékoztatón a fővárosi Fröccsterasz étteremben 2018. július 20-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.