Tudomány
Earth core structure illustrated with geological layers according to scale - isolated on black (Elements of this 3d image furnished by NASA -  source maps from http://visibleearth.nasa.gov/)

Egy új kutatás szerint a Föld magjának nem lenne szabad léteznie

24.hu
24.hu

2018. 02. 12. 12:51

A hagyományos elmélet szerint nagyjából 1 milliárd évvel ezelőtt a Föld belső magja hirtelen megnövekedett. Az olvadt fém aztán gyorsan kristályosodni kezdett, ahogy a hőmérséklet lecsökkent. A növekvő mag végül 1 220 kilométer átmérőjűvé duzzadt, elérve mai méretét.
Korábban a témában:

Egy új, az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban megjelent tanulmányban a szerzők azt írják, a hagyományos elképzelés hibás – számol be a Live Science. A standard modell ugyanis nem vesz figyelembe egy, a kristályosodásra vonatkozó kulcsfontosságú tényezőt. A probléma az, hogy a nagy nyomáson nehezen alakul ki az a magas hőmérsékletcsökkenés, melyet az elmélet feltételez.

Ha azonban beemeljük ezt a faktort a modellbe, a Föld magjának egyszerűen nem lenne szabad léteznie.

Steven Hauck, a Case Western Reserve University munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint korábban senki sem vette észre ezt a hibát.

Azt a pontot, melyen az anyag termodinamikai állapota láthatóan megváltozik, gócképződési (nukleációs) gátnak nevezik. A víz például 0 Celsius-fokon válik szilárddá, de gyakran hosszú órákra van szükség, mire a fagyáspont alatt tárolt folyadék ténylegesen megfagy. Ha viszont az ember még hidegebb környezetnek teszi ki a vizet, vagy egy nagyobb jégdarabot helyez a folyadékba, a fagyás sokkal hamarabb jelentkezik. Ezzel épp a gócképződési gátat csökkentjük.

A Föld belső magjánál természetesen nem lenne elég némi jég a jelentős hőmérsékletcsökkenéshez.

Hauck a Live Science-nek azt mondta, legalább 1 340 Celsius-fokkal kéne a fém olvadási pontja alá hűteni az anyagot, hogy spontán kristályosodás alakuljon ki. Ez sokkal nagyobb lehűlés, mint amire a kutatók számítottak.

Új tanulmányukban a szakértők azt írják, elképzelhető, hogy egy hatalmas szilárd fémtömeg vált le a köpenyről, és ez idézte elő a hirtelen kristályosodást. A becslések alapján az érintett darab átmérője legalább 20 kilométer volt. A kutatók is kiemelik: meglehetősen kicsi az esély arra, hogy egy ekkora tömeg leszakadhatott volna.

Hauck csapata bízik benne, hogy más kutatócsoportok is vizsgálni kezdik új elméletüket. A szakértők következő célja az, hogy felkutassák a hatalmas fémdarab leválásának bizonyítékait. A bolygó belső magjának elemzése természetesen nem könnyű feladat, így hosszú időre lesz szükség, mire sikerül begyűjteniük a szükséges adatokat.

(Kiemelt kép: Thinkstock)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Reka Bucsi speaks to the audience after being awarded the Audi Short Film Award during the awards ceremony of the 68th edition of the Berlinale film festival on February 24, 2018 in Berlin. / AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.