Tudomány
Szunda-szoros, 2018. december 28.
Sűrű füstöt lövell ki az Anak Krakatau tűzhányó az indonéziai Szunda-szorosban a haditengerészet egyik hajójáról nézve 2018. december 28-án. December 22-én a Jáva és Szumátra szigetek közötti Szunda-szoros térségében, Banten és Lampung tartományokban szintén az Anak Krakatau kitörése után keletkezett szökőár, amelynek következtében legalább 426 ember életét vesztette és több mint 7200 megsérült.
MTI/AP/Fauzy Chaniago

Vulkán vagy földrengés öl: vakszerencse kérdése

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2019. 01. 09. 10:40

Szökőárt „dogma szerint” földrengés indít, nem vulkánkitörés. Indonéziában pont fordítva történt, az Anak Krakatau több mint 400 áldozatot szedett, míg két jókora földrengés hatástalan maradt. Miért?
Korábban a témában:

Az indonéziai Anak Krakatau vulkán tavaly nyár óta látványos kitöréseket mutatott, amelyek számos érdeklődő turistát vonzott a Szunda-öböl térségébe. December végén több szár méter magasra tornyosultak a lávaszökőkutak, és kisebb lávafolyások ereszkedtek le a lakatlan szigeten.

Az Anak Krakatau 1927-ben bukkant ki a tengerből a Krakatau 1883-as kitörésének helyén és a folyamatos vulkáni működés egy méretes szigetet hozott létre. Magassága az előző év végére meghaladta a 330 métert.

December 22-én, kora este azonban mintha elvágták volna a napközben folyamatos vulkáni kitöréseket, majd a rövidesen több hullámban teljesen váratlanul érkező szökőár több mint 400 ember halálát okozta Szumátra és Jáva partvidékén, mintegy 50 kilométer távolságban a vulkántól. A műholdas érzékelők ekkor 15 kilométer magas hamufelhőt mutattak ki, földrengés jeleit ugyanakkor nem érzékelték, márpedig a szökőárakat általában földrengések indítják el.

Vulkán okozta a tragédiát, nem földrengés

Egy hétre rá a Richter skála szerinti 6,1-es földrengés rázta meg Indonézia keleti részét, majd január 6-án egy közel 7-es erősségű földmozgás következett Ternate szigetének közelében. Mindkettő jelentős, sőt kifejezetten erős földrengés volt, az egész bolygón mérni lehetett, hatásuk viszont: az ijedtségen kívül semmi.

Miért okozta több mint 400 ember halálát egy viszonylag kis vulkán, és miért maradtak hatástalanok a jókora földrengések, amik ráadásul a szökőárak potenciális elindítói lehetnek? Egyáltalán, van összefüggés az egymást követő esetek között? Dr. Harangi Szabolcs geológust, vulkanológust, az ELTE TTK egyetemi tanárát, a Kőzettan-Geokémiai Tanszék, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük.

Léteznek vulkáni eredetű földrengések, de ebben az esetben már csak a jelentős földrajzi távolság miatt sem lehet itt összefüggésről beszélni: a magma járja a maga útját, földrengéseket a tűzhányók alatt indít el. Az Anak Krakatau kitörésének tehát nincs köze a későbbi indonéziai földmozgásokhoz. Ezek klasszikus tektonikus földrengések voltak

– mondja a 24.hu-nak a professzor.

Egyféle földrengés indítja el a

Szökőárat az a földrengés tud indítani, ahol a kőzetlemezek egymáshoz képest függőleges irányban mozdulnak el. Az óceán fenekének akár több méteres hirtelen emelkedése elképesztő energiát ad át a felette lévő víztömegnek. Ez hullámként a nyílt vízen egy utasszállító repülőgép sebességével terjed tovább, a parti sekély vizeket elérve aztán óriási hullámmá magasodik, majd kicsap a szárazföldre.

A szökőár nagysága több tényezőtől függ, a legfontosabb a rengés ereje, a kipattanás mélysége a kőzetrétegben, a parttól való távolság, és a tengerpart topográfiája: sekély vizekben, szűk öblökben a partot érő vízoszlop magassága és pusztító energiája megnő.

Csakhogy a földrengések is többfélék, a kőzetlemezek széthúzása, vízszintes elmozdulása is előidéz rengéseket, de szökőárat nem, mert energiájuk nem vertikálisan adódik át a felettük lévő víztömegnek. Az indonéz partoknál kipattant év eleji földrengések esetében márpedig most erről volt szó, ezért szerencsére nem lett baj, nem alakult ki szökőár, bár a lakosság érthetően pánikba esett a rengések hallatán.

Carita, 2018. december 27.
Szeizmográfot vizsgál egy szakember az indonéziai Caritában 2018. december 27-én, öt nappal a Jáva és Szumátra szigetek közötti Szunda-szoros térségében, Banten és Lampung tartományokban keletkezett szökõár után. A katasztrófa következtében legalább 430 ember életét vesztette, 160 eltûnt és több mint 1500 megsérült.
MTI/AP/Achmad Ibrahim
Szeizmográfot vizsgál egy szakember az indonéziai Caritában 2018. december 27-én, öt nappal a Jáva és Szumátra szigetek közötti Szunda-szoros térségében, Banten és Lampung tartományokban keletkezett szökõár után. A katasztrófa következtében legalább 430 ember életét vesztette, 160 eltûnt és több mint 1500 megsérült.
Fotó:Achmad Ibrahim/ AP / MTI

Beszakadt egy nagy lyukba

Nézzük akkor a vulkánt, ott engedtük el a kezét, hogy a december 22-én kora este egyszer csak megszűnt a lávaömlés, majd nem sokkal később a környező partvidéken szökőár rombolt és oltott ki emberéleteket úgy, hogy nem volt észlelhető földrengés jel.

Másnap, napkelte után a műholdképeken azonban már világosan látszott, hogy mi volt a szökőár elindítója: a vulkáni sziget déli része egyszerűen megsemmisült – a „hegy” gyakorlatilag kétharmada –a vízbe omlott. Ez indította el tehát a pusztító szökőárat, okai pedig egészen érdekesek.

A vulkáni lejtő összeomlását egyrészt az okozta, hogy az elmúlt időszak kitörései során nagy tömegű friss lávakőzet halmozódott fel az oldalán, ami egyre instabillá tette a vulkáni felépítményt. Másrészt maga a tűzhányó helyzete: az Anak Krakatau, egy hatalmas, mély tenger alatti kaldera peremén épült fel

– mondja Harangi Szabolcs.

A kaldera az 1883-as kitörés során alakult ki, amikor az óriási mennyiségű vulkáni kitörési anyag következtében a tengeraljzat több száz métert berogyott. Az új vulkáni kúp tehát egy olyan helyen növekedett, terjeszkedett, amelynek előterében egy hatalmas, meredek falú mélyedés van – összeomlása csak idő kérdése volt.

Már hat éve előrejelezték

Az egész történetben talán az a legtragikusabb, hogy 2012-ben egy francia kutatócsoport tanulmányt közölt róla, mi várható, ha a vulkáni sziget instabil déli része leomlik. Modellezték azt is, mennyi idő alatt érné el a partvidéket a kapcsolódó szökőár és milyen következményekkel járna. Az előrejelzések szinte tökéletesen váltak valóra 2018. december 22-én:

A lejtőcsuszamlás meggyengített a vulkáni felépítményt, mintegy 150 millió köbméter kőzetanyag zúdult a tengerbe és az aktív kürtőcsatorna is a tengervíz alá jutott. A feltörő magma és víz keveredése pedig egy nagyon heves robbanásos kitörést okozott.

Ez utóbbi hozta létre a már említett 15 kilométer magasra törő hamufelhőt: úgynevezett freatomagmás vulkánkitörés történt, ami viszont teljesen új működési forma az Anak Krakatau esetében, ilyen kitörések csak az 1927-es születésekor voltak. A professzor szerint ezért a tanulság is többrétű.

Labuan, 2018. december 27.
Otthonaikat elveszt?, vagy elhagyni kŽnyszerŸl? csal‡dok egy iskolaŽpŸletben kialak’tott menedŽkhelyen az indonŽziai Labuanban 2018. december 27-Žn, št nappal a J‡va Žs Szum‡tra szigetek kšzštti Szunda-szoros tŽrsŽgŽben, Banten Žs Lampung tartom‡nyokban keletkezett szšk?‡r ut‡n. A katasztr—fa kšvetkeztŽben legal‡bb 430 ember ŽletŽt vesztette, 160 elt?nt Žs tšbb mint 1500 megsŽrŸlt.
MTI/EPA/Zulkifli
Otthonaikat elvesztő, vagy elhagyni kényszerülő családok egy iskolaépületben kialakított menedékhelyen az indonéziai Labuanban
Fotó: Zulkifli / EPA / MTI

Tanulni kell belőle

Egy tűzhányó esetében például történhetnek olyan események, amik teljesen megváltoztathatják a korábban megszokott vulkáni működését.

Ennél is fontosabb talán, hogy mint láttuk, a klasszikus gondolkodásmód, azaz szökőár földrengés után következik, itt nem ért semmit, a figyelmeztetést emiatt sem tudták kiadni. Szükség van alapkutatásokra, a tudományos eredmények ugyanis rámutathatnak olyan lehetséges eseményekre is, amire nincs még tapasztalat, ami miatt az emberek nem gondolnak arra, hogy bekövetkezhet.

Ezeknek a kutatásoknak az eredményei újabb modellekbe való beépítése segíthet megismerni, megérteni és akár megelőzni vagy csökkenteni a veszélyt jelentő természeti folyamatokat és az azzal járó károkat.

Végül egy fontos tanulság, miszerint hatékonyabbá kell tenni, hogy a tudományos eredmények eljussanak a döntéshozókhoz, sőt az emberek felé is. Adott esetben ugyanis nekik kell cselekedni és tudni – nagyon rövid idő alatt –, hogy ilyenkor mit kell tenni. Fontos tehát emiatt a tudománynépszerűsítés és a megfelelő információs csatornák megtalálása, kialakítása, a következtetések levonása, hasonló események ugyanis máshol is bekövetkezhetnek – hangsúlyozza Harangi Szabolcs.

Kiemelt kép: Fauzy Chaniago / AP / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.