Tudomány

Vulkán vagy földrengés öl: vakszerencse kérdése

Szökőárt „dogma szerint” földrengés indít, nem vulkánkitörés. Indonéziában pont fordítva történt, az Anak Krakatau több mint 400 áldozatot szedett, míg két jókora földrengés hatástalan maradt. Miért?

Az indonéziai Anak Krakatau vulkán tavaly nyár óta látványos kitöréseket mutatott, amelyek számos érdeklődő turistát vonzott a Szunda-öböl térségébe. December végén több szár méter magasra tornyosultak a lávaszökőkutak, és kisebb lávafolyások ereszkedtek le a lakatlan szigeten.

Az Anak Krakatau 1927-ben bukkant ki a tengerből a Krakatau 1883-as kitörésének helyén és a folyamatos vulkáni működés egy méretes szigetet hozott létre. Magassága az előző év végére meghaladta a 330 métert.

December 22-én, kora este azonban mintha elvágták volna a napközben folyamatos vulkáni kitöréseket, majd a rövidesen több hullámban teljesen váratlanul érkező szökőár több mint 400 ember halálát okozta Szumátra és Jáva partvidékén, mintegy 50 kilométer távolságban a vulkántól. A műholdas érzékelők ekkor 15 kilométer magas hamufelhőt mutattak ki, földrengés jeleit ugyanakkor nem érzékelték, márpedig a szökőárakat általában földrengések indítják el.

Vulkán okozta a tragédiát, nem földrengés

Egy hétre rá a Richter skála szerinti 6,1-es földrengés rázta meg Indonézia keleti részét, majd január 6-án egy közel 7-es erősségű földmozgás következett Ternate szigetének közelében. Mindkettő jelentős, sőt kifejezetten erős földrengés volt, az egész bolygón mérni lehetett, hatásuk viszont: az ijedtségen kívül semmi.

Miért okozta több mint 400 ember halálát egy viszonylag kis vulkán, és miért maradtak hatástalanok a jókora földrengések, amik ráadásul a szökőárak potenciális elindítói lehetnek? Egyáltalán, van összefüggés az egymást követő esetek között? Dr. Harangi Szabolcs geológust, vulkanológust, az ELTE TTK egyetemi tanárát, a Kőzettan-Geokémiai Tanszék, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük.

Léteznek vulkáni eredetű földrengések, de ebben az esetben már csak a jelentős földrajzi távolság miatt sem lehet itt összefüggésről beszélni: a magma járja a maga útját, földrengéseket a tűzhányók alatt indít el. Az Anak Krakatau kitörésének tehát nincs köze a későbbi indonéziai földmozgásokhoz. Ezek klasszikus tektonikus földrengések voltak

– mondja a 24.hu-nak a professzor.

Egyféle földrengés indítja el a

Szökőárat az a földrengés tud indítani, ahol a kőzetlemezek egymáshoz képest függőleges irányban mozdulnak el. Az óceán fenekének akár több méteres hirtelen emelkedése elképesztő energiát ad át a felette lévő víztömegnek. Ez hullámként a nyílt vízen egy utasszállító repülőgép sebességével terjed tovább, a parti sekély vizeket elérve aztán óriási hullámmá magasodik, majd kicsap a szárazföldre.

A szökőár nagysága több tényezőtől függ, a legfontosabb a rengés ereje, a kipattanás mélysége a kőzetrétegben, a parttól való távolság, és a tengerpart topográfiája: sekély vizekben, szűk öblökben a partot érő vízoszlop magassága és pusztító energiája megnő.

Csakhogy a földrengések is többfélék, a kőzetlemezek széthúzása, vízszintes elmozdulása is előidéz rengéseket, de szökőárat nem, mert energiájuk nem vertikálisan adódik át a felettük lévő víztömegnek. Az indonéz partoknál kipattant év eleji földrengések esetében márpedig most erről volt szó, ezért szerencsére nem lett baj, nem alakult ki szökőár, bár a lakosság érthetően pánikba esett a rengések hallatán.

Szeizmográfot vizsgál egy szakember az indonéziai Caritában 2018. december 27-én, öt nappal a Jáva és Szumátra szigetek közötti Szunda-szoros térségében, Banten és Lampung tartományokban keletkezett szökõár után. A katasztrófa következtében legalább 430 ember életét vesztette, 160 eltûnt és több mint 1500 megsérült.
Fotó:Achmad Ibrahim/ AP / MTI

Beszakadt egy nagy lyukba

Nézzük akkor a vulkánt, ott engedtük el a kezét, hogy a december 22-én kora este egyszer csak megszűnt a lávaömlés, majd nem sokkal később a környező partvidéken szökőár rombolt és oltott ki emberéleteket úgy, hogy nem volt észlelhető földrengés jel.

Másnap, napkelte után a műholdképeken azonban már világosan látszott, hogy mi volt a szökőár elindítója: a vulkáni sziget déli része egyszerűen megsemmisült – a „hegy” gyakorlatilag kétharmada –a vízbe omlott. Ez indította el tehát a pusztító szökőárat, okai pedig egészen érdekesek.

A vulkáni lejtő összeomlását egyrészt az okozta, hogy az elmúlt időszak kitörései során nagy tömegű friss lávakőzet halmozódott fel az oldalán, ami egyre instabillá tette a vulkáni felépítményt. Másrészt maga a tűzhányó helyzete: az Anak Krakatau, egy hatalmas, mély tenger alatti kaldera peremén épült fel

– mondja Harangi Szabolcs.

A kaldera az 1883-as kitörés során alakult ki, amikor az óriási mennyiségű vulkáni kitörési anyag következtében a tengeraljzat több száz métert berogyott. Az új vulkáni kúp tehát egy olyan helyen növekedett, terjeszkedett, amelynek előterében egy hatalmas, meredek falú mélyedés van – összeomlása csak idő kérdése volt.

Már hat éve előrejelezték

Az egész történetben talán az a legtragikusabb, hogy 2012-ben egy francia kutatócsoport tanulmányt közölt róla, mi várható, ha a vulkáni sziget instabil déli része leomlik. Modellezték azt is, mennyi idő alatt érné el a partvidéket a kapcsolódó szökőár és milyen következményekkel járna. Az előrejelzések szinte tökéletesen váltak valóra 2018. december 22-én:

A lejtőcsuszamlás meggyengített a vulkáni felépítményt, mintegy 150 millió köbméter kőzetanyag zúdult a tengerbe és az aktív kürtőcsatorna is a tengervíz alá jutott. A feltörő magma és víz keveredése pedig egy nagyon heves robbanásos kitörést okozott.

Ez utóbbi hozta létre a már említett 15 kilométer magasra törő hamufelhőt: úgynevezett freatomagmás vulkánkitörés történt, ami viszont teljesen új működési forma az Anak Krakatau esetében, ilyen kitörések csak az 1927-es születésekor voltak. A professzor szerint ezért a tanulság is többrétű.

Otthonaikat elvesztő, vagy elhagyni kényszerülő családok egy iskolaépületben kialakított menedékhelyen az indonéziai Labuanban
Fotó: Zulkifli / EPA / MTI

Tanulni kell belőle

Egy tűzhányó esetében például történhetnek olyan események, amik teljesen megváltoztathatják a korábban megszokott vulkáni működését.

Ennél is fontosabb talán, hogy mint láttuk, a klasszikus gondolkodásmód, azaz szökőár földrengés után következik, itt nem ért semmit, a figyelmeztetést emiatt sem tudták kiadni. Szükség van alapkutatásokra, a tudományos eredmények ugyanis rámutathatnak olyan lehetséges eseményekre is, amire nincs még tapasztalat, ami miatt az emberek nem gondolnak arra, hogy bekövetkezhet.

Ezeknek a kutatásoknak az eredményei újabb modellekbe való beépítése segíthet megismerni, megérteni és akár megelőzni vagy csökkenteni a veszélyt jelentő természeti folyamatokat és az azzal járó károkat.

Végül egy fontos tanulság, miszerint hatékonyabbá kell tenni, hogy a tudományos eredmények eljussanak a döntéshozókhoz, sőt az emberek felé is. Adott esetben ugyanis nekik kell cselekedni és tudni – nagyon rövid idő alatt –, hogy ilyenkor mit kell tenni. Fontos tehát emiatt a tudománynépszerűsítés és a megfelelő információs csatornák megtalálása, kialakítása, a következtetések levonása, hasonló események ugyanis máshol is bekövetkezhetnek – hangsúlyozza Harangi Szabolcs.

Kiemelt kép: Fauzy Chaniago / AP / MTI

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.