Az indonéziai Anak Krakatau vulkán tavaly nyár óta látványos kitöréseket mutatott, amelyek számos érdeklődő turistát vonzott a Szunda-öböl térségébe. December végén több szár méter magasra tornyosultak a lávaszökőkutak, és kisebb lávafolyások ereszkedtek le a lakatlan szigeten.
December 22-én, kora este azonban mintha elvágták volna a napközben folyamatos vulkáni kitöréseket, majd a rövidesen több hullámban teljesen váratlanul érkező szökőár több mint 400 ember halálát okozta Szumátra és Jáva partvidékén, mintegy 50 kilométer távolságban a vulkántól. A műholdas érzékelők ekkor 15 kilométer magas hamufelhőt mutattak ki, földrengés jeleit ugyanakkor nem érzékelték, márpedig a szökőárakat általában földrengések indítják el.
Vulkán okozta a tragédiát, nem földrengés
Egy hétre rá a Richter skála szerinti 6,1-es földrengés rázta meg Indonézia keleti részét, majd január 6-án egy közel 7-es erősségű földmozgás következett Ternate szigetének közelében. Mindkettő jelentős, sőt kifejezetten erős földrengés volt, az egész bolygón mérni lehetett, hatásuk viszont: az ijedtségen kívül semmi.
Miért okozta több mint 400 ember halálát egy viszonylag kis vulkán, és miért maradtak hatástalanok a jókora földrengések, amik ráadásul a szökőárak potenciális elindítói lehetnek? Egyáltalán, van összefüggés az egymást követő esetek között? Dr. Harangi Szabolcs geológust, vulkanológust, az ELTE TTK egyetemi tanárát, a Kőzettan-Geokémiai Tanszék, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük.
Léteznek vulkáni eredetű földrengések, de ebben az esetben már csak a jelentős földrajzi távolság miatt sem lehet itt összefüggésről beszélni: a magma járja a maga útját, földrengéseket a tűzhányók alatt indít el. Az Anak Krakatau kitörésének tehát nincs köze a későbbi indonéziai földmozgásokhoz. Ezek klasszikus tektonikus földrengések voltak
– mondja a 24.hu-nak a professzor.
Egyféle földrengés indítja el a
Szökőárat az a földrengés tud indítani, ahol a kőzetlemezek egymáshoz képest függőleges irányban mozdulnak el. Az óceán fenekének akár több méteres hirtelen emelkedése elképesztő energiát ad át a felette lévő víztömegnek. Ez hullámként a nyílt vízen egy utasszállító repülőgép sebességével terjed tovább, a parti sekély vizeket elérve aztán óriási hullámmá magasodik, majd kicsap a szárazföldre.
A szökőár nagysága több tényezőtől függ, a legfontosabb a rengés ereje, a kipattanás mélysége a kőzetrétegben, a parttól való távolság, és a tengerpart topográfiája: sekély vizekben, szűk öblökben a partot érő vízoszlop magassága és pusztító energiája megnő.
Csakhogy a földrengések is többfélék, a kőzetlemezek széthúzása, vízszintes elmozdulása is előidéz rengéseket, de szökőárat nem, mert energiájuk nem vertikálisan adódik át a felettük lévő víztömegnek. Az indonéz partoknál kipattant év eleji földrengések esetében márpedig most erről volt szó, ezért szerencsére nem lett baj, nem alakult ki szökőár, bár a lakosság érthetően pánikba esett a rengések hallatán.
Fotó:Achmad Ibrahim/ AP / MTI
Beszakadt egy nagy lyukba
Nézzük akkor a vulkánt, ott engedtük el a kezét, hogy a december 22-én kora este egyszer csak megszűnt a lávaömlés, majd nem sokkal később a környező partvidéken szökőár rombolt és oltott ki emberéleteket úgy, hogy nem volt észlelhető földrengés jel.
Másnap, napkelte után a műholdképeken azonban már világosan látszott, hogy mi volt a szökőár elindítója: a vulkáni sziget déli része egyszerűen megsemmisült – a „hegy” gyakorlatilag kétharmada –a vízbe omlott. Ez indította el tehát a pusztító szökőárat, okai pedig egészen érdekesek.
A vulkáni lejtő összeomlását egyrészt az okozta, hogy az elmúlt időszak kitörései során nagy tömegű friss lávakőzet halmozódott fel az oldalán, ami egyre instabillá tette a vulkáni felépítményt. Másrészt maga a tűzhányó helyzete: az Anak Krakatau, egy hatalmas, mély tenger alatti kaldera peremén épült fel
– mondja Harangi Szabolcs.
A kaldera az 1883-as kitörés során alakult ki, amikor az óriási mennyiségű vulkáni kitörési anyag következtében a tengeraljzat több száz métert berogyott. Az új vulkáni kúp tehát egy olyan helyen növekedett, terjeszkedett, amelynek előterében egy hatalmas, meredek falú mélyedés van – összeomlása csak idő kérdése volt.
Már hat éve előrejelezték
Az egész történetben talán az a legtragikusabb, hogy 2012-ben egy francia kutatócsoport tanulmányt közölt róla, mi várható, ha a vulkáni sziget instabil déli része leomlik. Modellezték azt is, mennyi idő alatt érné el a partvidéket a kapcsolódó szökőár és milyen következményekkel járna. Az előrejelzések szinte tökéletesen váltak valóra 2018. december 22-én:
Ez utóbbi hozta létre a már említett 15 kilométer magasra törő hamufelhőt: úgynevezett freatomagmás vulkánkitörés történt, ami viszont teljesen új működési forma az Anak Krakatau esetében, ilyen kitörések csak az 1927-es születésekor voltak. A professzor szerint ezért a tanulság is többrétű.
Fotó: Zulkifli / EPA / MTI
Tanulni kell belőle
Egy tűzhányó esetében például történhetnek olyan események, amik teljesen megváltoztathatják a korábban megszokott vulkáni működését.
Ennél is fontosabb talán, hogy mint láttuk, a klasszikus gondolkodásmód, azaz szökőár földrengés után következik, itt nem ért semmit, a figyelmeztetést emiatt sem tudták kiadni. Szükség van alapkutatásokra, a tudományos eredmények ugyanis rámutathatnak olyan lehetséges eseményekre is, amire nincs még tapasztalat, ami miatt az emberek nem gondolnak arra, hogy bekövetkezhet.
Ezeknek a kutatásoknak az eredményei újabb modellekbe való beépítése segíthet megismerni, megérteni és akár megelőzni vagy csökkenteni a veszélyt jelentő természeti folyamatokat és az azzal járó károkat.
Végül egy fontos tanulság, miszerint hatékonyabbá kell tenni, hogy a tudományos eredmények eljussanak a döntéshozókhoz, sőt az emberek felé is. Adott esetben ugyanis nekik kell cselekedni és tudni – nagyon rövid idő alatt –, hogy ilyenkor mit kell tenni. Fontos tehát emiatt a tudománynépszerűsítés és a megfelelő információs csatornák megtalálása, kialakítása, a következtetések levonása, hasonló események ugyanis máshol is bekövetkezhetnek – hangsúlyozza Harangi Szabolcs.
Kiemelt kép: Fauzy Chaniago / AP / MTI
