A Schuler-villát évtizedeken át oktatási épületként használták, állapota pedig jócskán leromlott. Most megmenekül.
építészettörténet
Az értékes elem azóta már eltűnt a hídról, pótszegecsének pótszegecse azonban százhuszonöt év után is a helyén ül.
Az életveszélyes állapotú ház utódja a Krisztina tér felé továbbra is régi arcát mutatja majd.
Az Ybl-díjas építész hetvenkét éves volt.
Deák Ferenc, szerzetesnők, lányiskolák, kommunista pártfőiskola, Kádár kedvenc uszodája, próbatermek, Dürer Kert – címszavakban így lehetne összefoglalni a Városligeti melletti, közel négyhektáros terület másfél évszázados történetét.
A századfordulón nem csak a fővárosi kéményseprők, de a kőfaragók közt is számos olaszra bukkanhattunk volna, egyikük nevét pedig ma is egy ház falán olvashatjuk.
Megkezdődött a Váci utca 1983-ban átadott, Fontana néven ismertté vált áruházának visszabontása és teljes átépítése.
A két, élete végéig hajadon unokatestvér által épített ház tizenhat szögú alaprajzával és kedves szobáival a Brit-szigetek egyik legkülönlegesebb otthona.
És vele együtt a szomszédos Goldmann-menzát is, hogy a helyükön megszülethessen a BME Innovációs és Fejlesztési Központja.
A munkákat, illetve az azt hordozó, a kilenc évvel ezelőtti terrortámadások során sérült modern épületet a szakemberek éveken át próbálták megvédeni. Sikertelenül.
Az épített örökség megmentésre érdemes darabjai nem csak Magyarországon, de a Felvidéken is sorra tűnnek el az utcaképből.
Feltéve, ha megvalósult volna a szocializmus alatt műemlékek tömegét megvédő, számos vidéki város rendezését irányító Vákár Tibor egy korai terve.
Ormótlan, és ha még ötven évig maradna, rontaná a városképet – mondta egy csütörtöki interjúban. Parkot szeretne a helyére.
A krími háborúból hazatért brit nővér, Florence Nightingale által életre hívott változások néhány évtized alatt minimálisra csökkentették a fertőzések kórházokon belüli terjedését, és lassan a mai óriáskórházak megszületéséhez vezettek.
Vittorio Gregotti hosszú karrierje során futballvébét és olimpiát is látott stadionokat, sőt, egész várost is tervezett.
Az élete jó részét Párizsban töltött Friedman lebegő város-álmával vált világhírűvé, valóságtól elrugaszkodott álmai mellett azonban a modern építészet egyik legfontosabb kritikusaként is ismert volt.
Az évszázadokon át vásároknak otthont adó Szilágyi Dezső tér kevesek által ismert, százéves csodájában jártunk.
A betonóriás hetvenöt éve még a bombák ellen védett, néhány évvel később azonban már a híveknek nyújtott lelki menedéket.
Az Átló új projektje az őskortól 1950-ig, a mai Budapest megszületéséig tartó időszakot öleli fel.
A hatvanas években megálmodott átváltozás végül a tervasztalon maradt, a tér azonban így is a város egyik legsokszínűbbje lett.
Svájcba való távozása előtt ugyan csak két épülete született, mégis tervezők tömegeit inspirálta. Ismeretlen magyarok sorozatunkban ezt a rövid szakmai életutat mutatjuk be.
A Nyugat-Európában népszerű sorházbeépítések szellemét Magyarországon is alkalmazó telep építésének egy haláleset és a második világháború vetett véget.
Kicsit kisebb lett ugyan, de az épületnek köszönhetően a világ korábban soha nem látott részletességgel ismerhette meg Magyarország kultúráját, iparát és történelmét.
A tér képét ma meghatározó épületet tervező Rimanóczy Gyula első nekifutásra sokkal merészebbet álmodott.
