Kultúra

Két Picasso-művet tüntetnek el a norvég főváros szívéből

A munkákat, illetve az azt hordozó, a kilenc évvel ezelőtti terrortámadások során sérült modern épületet a szakemberek éveken át próbálták megvédeni. Sikertelenül.

Az épített örökség megvédésén dolgozó szakemberek az egykori szocialista blokk országaiban leginkább akkor ütköznek betonfalakba, ha az elmúlt hetvenöt év egy-egy értékes munkájának bontását kell meggátolniuk: tökéletes példa erre itthon Kerényi József kecskeméti könyvtárépülete, vagy a budapesti Várnegyed hosszú évek harca után végül tényleg nagy tempóban bontani kezdett Országos Villamos Teherelosztója, amelyek helyén egy azok egy-egy elemét visszahozó, de az elődökre emlékezni valójában egyáltalán nem kívánó harmadrangú szörnyek születnek majd.

Átépítésnek álcázott bontás vár a Várnegyed nagy port kavart Teherelosztójára
A szocialista modern építészet évek óta lebontani vágyott ikonjából nem marad meg túl sok részlet.

A helyzet a környező országokban, sőt, Skandináviában sem feltétlenül jobb, hiszen Oslóban hétfőn megkezdték a norvég kormány egyik, különleges alakja miatt Y-blokknak nevezett épületének (archív külső és belső fotók itt láthatók) bontását.

Fotó: Wolfram Burner

Az 1968-ban született, sokak számára első látásra talán ridegnek tűnő, irodatérként azonban kitűnően használható, sallangoktól mentes kormányépület – 2011-ig az Oktatási Minisztérium otthona – saját kora modernjének korrekt képviselője, monotonitását pedig a véghomlokzatán látható, Pablo Picasso (1881-1973) egy rajza nyomán állandó társa, a norvég Carl Nesjar (1920-2015) által betonba öntött Halászok (1970) töri meg.

Fotó: Helge Høifødt

A XX. századi avantgárd ikonja és Nesjar nem csak ezt az egy munkát készítette el a kormánynak, hanem másik négyet is, melyek közül a szájában tartott hallal repülő Sirály a Halászoktól néhány lépésnyire, az előcsarnokban kapott helyet.

A 250, illetve 60 tonnás műalkotások leszerelése a hét folyamán véget ér, ezt pedig az Erling Viksjø (1910-1971) által tervezett Y-blokk eltüntetése követi majd. Az erre irányuló tervek a norvég, illetve a külföldi szakmai világban is erős ellenállásba ütköztek – 2011-ben kis híján az európai kulturális örökség részévé váltak, 2015-ben és idén pedig az Europa Nostra Európa legveszélyeztetettebb épületeit összegyűjtő listájára helyezte –, a kormány azonban hajthatatlan volt, így az épületnek mennie kell, a két alkotás pedig egy 2025-re elkészülő új épületben kap majd helyet – remélhetőleg úgy, hogy az egyszerű halandók is találkozhassanak majd velük.

Az ország vezetésének döntése némiképp fura, főleg annak fényében, hogy a szomszédos – a kilenc évvel ezelőtti norvég terrortámadások során Anders Behring Breivik által egy autóba rejtett pokolgép miatt sérült –, 1959-ben átadott H-blokkot felújították.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.