Talán egy járvány miatt kellett kialakítani a nyughelyet.
bronzkor
A kutató százöt éves volt.
A különleges nyughelyet Csinghaj tartományban azonosították.
A skót szakértők szerint országos jelentőségű felfedezésről van szó.
A sokszor háromezer évesnél is idősebb tárgyak legendás állatokat mintáznak, céljuk azonban eddig nem volt ismert.
A kőgyűrű időszámítás előtt 2500-1500 között épülhetett.
A település a maga korában igazi metropolisznak számított.
Az edényekben állati tejet tartottak.
A leletek a Vatya-kultúrától és a szarmatáktól származnak.
Feltehetően sámán volt.
A Korzikán feltárt nyughely egy etruszk előkelőség maradványait őrizte.
A szakértők négy különböző korszakból származó leleteket fedeztek fel.
Bár az ember legjobb barátjának a kutyát tartjuk, úgy tűnik, hogy a bronzkorban akadt egy vetélytársa.
A szakértők egy építkezés során bronzkori és Árpád-kori maradványokra bukkantak.
A leletek Észak-Izraelben kerültek elő.
A régészeknek egy helyi gazda mesélte el a kőgyűrű történetét.
A maradványok mintegy 3000 évesek.
Évszázados rejtély látszik megoldódni a bronzkorból: miért bukkannak fel szerte Európában ugyanazon tárgytípusok? Migráció és divat áll a háttérben, a Brit-szigetek lakossága pedig kicserélődött.
A bronzkorban járunk a mai Magyarország területén Krisztus előtt 2500-1500 évvel. Hogyan éltek az akkori emberek? Erre keresik a választ több tudományág képviselői.
Egy angliai egyetem vizsgálta a 3500 éves csontvázat, akinek a fogsorát ma is elirigyelnénk.
A védelmi vonal megközelítőleg 150 kilométer hosszú.
Az ősi kultúra tagjai úgy hihették, hogy a kutyák húsának elfogyasztásával hatalmas erőre tesznek szert.
Aranypénz, kínai porcelán, féldrágakő gyűrűk és Árpád-kori városfalrészlet – a BTM 2016-os fővárosi ásatási eredményeit bemutató kiállításon jártunk.
Az 1878-ban felfedezett forrás egy rendkívül viharos korszakban született.
