Kultúra

Meghalt dr. Patay Pál, a XX. századi magyar régészet egyik legfontosabb alakja

A kutató százöt éves volt.

Október 4-én, vasárnap elhunyt dr. Patay Pál, a Magyar Nemzeti Múzeum legidősebb munkatársa és nyugalmazott régész-főmuzeológusa – adta hírül a Magyar Nemzeti Múzeum.

Az I. világháború viharos éveinek hajnalán, 1914. december 8-án egy jómódú földbirtokos családban született szakember a Lónyay utcai Református Gimnázium elvégzése után 1935-ben, a debreceni Magyar Királyi Mezőgazdasági Akadémián (a mai Debreceni Agrártudományi Egyetem elődjén) szerzett mezőgazdász oklevelet, a múlt iránti, gyermekkora óta tartó érdeklődése azonban a régészet felé sodorta, így párhuzamosan a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma ELTE) már ősrégészet tanszékén is tanult, ahol 1939-ben doktorált.

A családi otthon

Anyja, Prónay Iphigenia, illetve apja, a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispáni székét elfoglalt Patay Tibor nászajándékként kapták meg az akkor Nógrád vármegyéhez tartozó acsaújlaki Prónay-Patay kastélyt (1907-1910), amit a család egészen az államosításokig kézben is tartott.

Az épület 1986-ban, a hazai kastélyszállók egyik úttörőjeként nyitotta meg a kapuit. Legutóbb 2011-2012-ben újították fel, ma azonban eladó.

Diplomája megszerzése után tíz éven át (1939-1949) az egyetem ősrégészeti tanszékének tanársegédjeként dolgozott, a munkától azonban rövid frontszolgálat, majd egy azt követő, közel két és fél éven át (1945-1947) tartó orosz hadifogság szakította el.

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

A kommunista hatalomátvétel után osztályidegenné vált, tanársegédi állása megszűnt, így 1950-ben barátainak köszönhetően a balassagyarmati Palóc Múzeum munkatársa lett.

Hét évvel később a Magyar Nemzeti Múzeumba tette át a székhelyét, aminek 1982-ig régész muzeológusaként, majd az adattár helyettes osztályvezetőjeként dolgozott, mindamellett, hogy 1988-ig fél-, 1993-1995 közt pedig teljes állásban tudományos tanácsadóként is segítette az intézményt, amit hosszú pályája során több mint 24 ezer tárggyal is gazdagított.

A régész 1931-től egészen haláláig a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaság tagja volt, de a Deutsches Museum in Burg Greifenstein tudományos tanácsa, a L’ Union International des Scienes Préhistoriques et protohistoriques (UISPP), illetve számos rangos társaság is a sorai közé fogadta.

A réz- és bronzkorra specializálódott Patay nem csak a múzeumok épületén belül, hanem azon kívül is fáradhatatlanságáról tett tanúbizonyságot, hiszen hosszú pályája során számtalan temető, illetve telep feltárását (többek közt Fényeslitke, Nagybátony, Dunapentele, Berettyóújfalu, Mátraszőlős, a teljes lista itt olvasható) vezette, de a szarmata-kori Csörsz-árok Ördög-árok) nyomvonalának leírása, sőt, tizenhatezer magyarországi történeti értékű harangok felkutatása és dokumentálása is az ő nevéhez fűződik, köszönhetően egy véletlennek:

1951-ben Balassagyarmatról egy földből előkerült mamutfog miatt riasztották Nógrádszakálra, ahol egy munkás javasolta neki, hogy nézzen fel a templomtoronyba, ha valami érdekeset akar látni. Vonat csak este indult vissza, a fiatal szakember pedig így is tett. Egyáltalán nem bánta meg, hiszen a harangok egyikén egy 1523-as évszámot talált, úgy döntött tehát, hogy a Rákosi-kor egyházellenességével szembemenve ezeknek az óriásoknak is szenteli az életét

– mesélte egy évvel ezelőtt a Képmásnak.

Munkáját számtalan elismeréssel ismerték el: 1943-ban, alig huszonnyolc évesen a kiemelkedő tudományos eredményeket felmutató régészeknek járó Kuzsinszky Bálint-emlékéremmel díjazták, amit többek közt a Szocialista Kultúráért (1960), a Móra Ferenc- (1970) és Rómer Flóris-emlékérem (1978), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2014), a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2014), illetve a barlangtani kutatásokért járó Kadić Ottokár-díj (2015) követte, de 2020 márciusában ő lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem első zafírdiplomása is, hiszen a diplomaszerzése nyolcvanadik évfordulóját ünnepelhette.

A kutató utolsó éveit a Katolikus Szeretetszolgálat XXIII. János Otthonának Okos Gizella Házában töltötte.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.