Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Archeogenomikai, valamint Régészeti Intézetének munkatársai is részt vettek abban a nemzetközi programban, amelyben közel 800 ősi személy genomját elemezték – áll az ELKH közleményében. A projekt célja az volt, hogy felmérjék a Brit-szigetek népességmozgásait a bronzkor második felében (időszámítás előtt 1300–800). A hazai kutatásokat Szécsényi-Nagy Anna, a BTK Archeogenomikai Intézetének vezetője és Hajdu Tamás, az ELTE Társadalomtudományi Kar Embertani Tanszékének docense, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Embertani Tárának segédmuzeológusa koordinálta.
A szakértők Európa bronz- és vaskori népesedési folyamatainak jobb megismerése érdekében a kontinens számos régiójából, így hazánk területéről származó DNS-mintákat is vizsgáltak. Az eredmények alapján a Brit-szigeteket a késő bronzkorban elérő betelepülési hullám a terület későbbi vaskori népességeinek alapját alkothatta, és összefüggésben állhatott a kelta nyelvek terjedésével.
Az új tanulmány alapján a bronzkor második felében az újkőkor óta Európában élő korai földművesek génállománya a mai Dél-Anglia területén ismét megerősödött és dominánssá vált. Ez arra utal, hogy a vizsgált bronzkori időszakban Dél-Anglia lakosságának közel fele kicserélődött. A folyamat azonban nem egy egyszeri és drasztikus migráció eredménye lehetett, hanem valószínűleg a mai Franciaország területén lakó közösségekkel fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat kísérő, kisebb mértékű áttelepülések és házasságok révén ment végbe. Ezzel egy időben a Közép- és Nyugat-Európa késő bronzkori népességeinek génállományában található, földművesekre visszavezethető komponensek egységesedtek, így genetikai állományuk jobban hasonlított egymáshoz, mint az azt megelőző periódusokban.
![Magyarországi leletek segítenek megérteni az ókori népmozgásokat 1](https://s.24.hu/app/uploads/2022/01/thumbnail_image004-e1642411835597.jpg)
Az érintett időszakban már kiterjedt kereskedelmi útvonalak hálózták be Európa jelentős részét, lehetővé téve a bronzból készült eszközök és az ezek előállításához szükséges nyersanyagok eljuttatását nagy távolságra. Az új eredmények szerint ezek a kereskedelmi kapcsolatok esetenként jelentős mértékű népességkeveredést is eredményezhettek, ami Európa későbbi populációinak összetételét is meghatározó módon befolyásolta.
A bronzkori mintáktól eltérően a vaskori közösségek örökítőanyagának elemzésekor nem találtak nagyobb népességmozgásra utaló nyomokat. Ebből arra következtetnek, hogy a kelta nyelveket beszélő csoportok korábban, a bronzkor folyamán érkeztek a Brit-szigetekre.
A projekt keretében elvégzett régészeti és antropológiai háttérkutatás magyar részről kiterjedt gyűjteményi és kutatóhálózati együttműködésben valósult meg, amelyben a BTK és az ELTE kutatói mellett a Szegedi Tudományegyetem, az Ásatárs Kft., illetve számos hazai múzeum munkatársai, valamint független kutatók is részt vettek.