Kultúra

Évtizedek után derült fény a világ legaranyosabb évezredes edényeinek titkára

A sokszor háromezer évesnél is idősebb tárgyak legendás állatokat mintáznak, céljuk azonban eddig nem volt ismert.

A német és osztrák régészek az elmúlt évtizedekben számos gyermeksírt tártak fel, jókora hányadukban pedig egy egész sornyi érdekes edényt találtak a maradványok mellett: apró, lekerekített darabokat, melyek közül néhánynak fogantyúja, másoknak pedig fülekre és lábakra hasonlító kinövései voltak.

A kutatók meg voltak győződve róla, hogy azok mitikus állatokat ábrázolnak, egy közös jellemzőjük azonban nem hagyta nyugodni őket:

a tárgyak mindegyike rendelkezik ugyanis egy apró, kiöntőszerű nyílással, ami ideálissá tette őket a kisgyermekek általi használatra.

A régészek gyanították tehát, hogy a cumisüvegek legkorábbi ismert őseit tartják a kezükben, nem zárták ki azonban annak lehetőségét sem, hogy az i.e. 1200-450 közti időszakból származó edények a települések legidősebb, vagy épp súlyos betegségekkel küzdő lakóit segítették.

Fotó: Phys/Enver-Hirsch/Wien Museum

Ennek az évtizedeken át tartó tippelgetésnek tett most pontot a végére a Bristoli Egyetem kémiai tanszékén felállított kutatócsoport, élén a tudományos munkatársként a szakon dolgozó Julie Dunne-nal, aki néhány kollégájával együtt apró mintákat vett három edény belső falából, tudva, hogy

bármi, ami egy edényben ötezer évvel ezelőtt főtt, vagy épp tárolódott, annak máig nyoma maradt,

még akkor is, ha az nem egy sokszor látható lerakódás.

Késő bronz- és kora vaskori etetőedények a mai Csehország (1.), Bajorország (2.), Ausztria (3. és 5.), illetve Horvátország (4). területéről. Fotó: Katharina Rebay-Salisbury/Phys[/caption]

Igaza lett: a vizsgálathoz használt vaskori és bronzkori tárgyak belső felületéről a csoport apró darabokat kapart le, az így nyert porszerű anyagban pedig

lipidek nyomait találta, melyek nyilvánvalóan kérődzők – tehenek, juhok, vagy akár kecskék – tejéből származtak,

bebizonyítva, hogy a három évezreddel ezelőtt a területen élt népek már állati tejjel itatták a gyermekeiket. Az alig néhány hónapos utódok étrendjének részletei eddig egyáltalán nem voltak ismertek a kutatók előtt, így a felfedezés egyértelműen az elmúlt évek legfontosabbjai közé tartozik.

Egyértelművé vált az is, hogy a neolitikum népességrobbanásában a vadászó-gyűjtögető életmódról a mezőgazdasági kultúrára való átállás mellett fontos szerepe volt az anyatej legalább részben állati tejjel való helyettesítésének, hiszen az anyák így még több gyermeket tudtak szülni, illetve táplálni – tette hozzá Dunne az Atlas Obscurának.

Az ősi cumisüvegek mindemellett a szülők és a gyermekek közti kapocsról is árulkodnak, hiszen azokat utóbbiak végső nyughelyükén is melléjük helyezték, hogy a túlvilágon továbbra is tudják használni az egyébként minden esetben különböző, minden bizonnyal játékként is funkcionáló darabokat.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.