Az orosz-ukrán háború óta sodródó tengeri aknák veszélyeztetik a nemzetközi hajózást a Fekete-tenger térségében. Törökország, Románia és Bulgária közös NATO-misszió keretében kutatja fel és semlegesíti ezeket.
A Reutersnek nyilatkozó, a Kremlhez közel álló források szerint Vlagyimir Putyin elutasítja a béketárgyalások sürgetését, és az ukrán dróntámadások hatására inkább a konfliktus további eszkalációját fontolgatja.
Több tízmilliárd dollár értékű fegyverbeszerzési és védelmi ipari megállapodást jelenthetnek be kedden Ankarában a NATO-tagállamok, hogy bizonyítsák az amerikai elnöknek: Európa hajlandó többet költeni saját védelmére.
Először találkozhat az új magyar miniszterelnök az amerikai elnökkel – és ez még érzékeny ügyeket hozhat elő. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy az ankarai NATO-csúcs csöndes és konszolidált vagy balhéktól hangos esemény lesz-e.
Biztos, hogy csütörtökön Brüsszelbe utazik a magyar miniszterelnök, ahol a NATO főtitkárával már egyeztetett programja van, az azonban továbbra is kérdés, hogy létrejön-e a kulcsfontosságú megállapodás az uniós források felszabadításáról.
Az ukránok szerint a nyugati hadseregeknek nemcsak jobb drónokra, de sokkal kifinomultabb taktikára és a parancsnoki szinten is mélyebb megértésre van szükségük.