Néhány nappal azelőtt, hogy az ankarai NATO-csúcson Magyar Péter miniszterelnök egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és bejelentette, hogy hamarosan kétoldalú találkozót tartanak, megjelent egy új felmérés, amely megmutatta, miként gondolkodnak a magyarok a háború főszereplőiről. A washingtoni Pew Research Center február és május között 37 országban összesen 45 658 felnőttet kérdezett meg a NATO-ról, Oroszországról, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Zelenszkij megítéléséről. A felmérés szerint a NATO-t a legtöbb tagállamban kedvezően látják, és a leginkább NATO-párti országok között Magyarország is ott van.
A magyarok 72 százaléka pozitívan vélekedik a katonai szövetségről, amivel a vizsgált tagállamok között a negyedik helyen állunk Lengyelország (78 százalék), Svédország (74 százalék) és Németország (73 százalék) mögött. A Pew Research szerint a NATO iránti szimpátia Magyarországon jelenleg az elmúlt két évtized legmagasabb szintjén vagy annak közvetlen közelében van.
Oroszországot többségében elutasítják a magyarok
Különösen látványos a változás ahhoz képest, hogy 2019-ben még csak 48 százalék volt a kedvező vélemények aránya. Ez 2022-ben 63, 2024-ben 67, tavaly 68, az idén pedig 72 százalékra emelkedett. A legerősebb támogatók a fiatalok: a 18–34 éves korosztály 87 százaléka pozitívan viszonyul a szövetséghez, míg az 50 év felettiek körében 64 százalék ez az arány.
Az eredmény egyben visszaigazolni látszik azt az üzenetet is, amelyet Magyar Péter az ankarai NATO-csúcsra érkezve fogalmazott meg, amikor azt mondta: „a magyarok hisznek a NATO erejében és egységében”, és Magyarország egy „konstruktív, megbízható szövetséges” kíván lenni.
A felmérés szerint a magyarok 61 százaléka kedvezőtlenül, 35 százaléka kedvezően vélekedik Oroszországról.
