Van nekünk Pornóapátink, Penészlekünk, Nyalkánk, Apácatornánk és Fancsalunk is, de talán az összes meredekebb asszociációt vonzó településnevünk közül Bugyi a leghíresebb (viszont a valaha volt legfurcsább településnévnek járó címet egy másik, már nem létező magyar falu bitorolja).
A Pest vármegyei dabasi járásban található nagyközség lakossága a legfrissebb becslések szerint 5200 fő, akik egy telefonhíváson keresztül érkező „Hol vagy?” kérdésre az otthonukban tartózkodva a „Bugyin”, nem pedig a „Bugyiban” válasszal használják helyesen a magyar nyelvet.
A település nevéről ugyan azonnal egy ruhadarab juthat az eszünkbe, a valódi jelentésének nincs sok köze a fehérneműkhöz. A szó etimológiai levetkőztetését a Promotions.hu végezte el, és mint írják, a településről az írásos feljegyzések a 14. században tesznek először említést. Az 1321-es iratban ugyan még nem a mai formája, hanem a sokkal hosszabb 1446-ban a nagyközség még Fejér vármegyéhez tartozott, és akkor már Bud néven tesznek róla említést. A Bud a több változatban is használt Budimir, Budiszláv vagy Budivoj szláv név rövidítése.
