Szórakozás

Kiállítótérként nyílt újra a Hold utcai piac

2020. január 1-én kénytelen volt bezárni kapuit Budapest egyik legikonikusabb épülete a Hold utcai vásárcsarnok.

Az eklektikus stílusú, 2110 m²-es csarnok 1891 végén épült meg a Hold és a Vadász utca közé, Cziegler Győző tervei alapján 190 állandó és 80 ideiglenes árusítóhellyel. A vásárcsarnokban termelői piac működött, majd a 2014-es felújítását követően a Belvárosi Piac nevet kapta és az újragondolt terepen a piaci áruk között egy street food központ jött létre reggelizőkkel és újhullámos kávézókkal.

Archív fotó a Hold utcai vásárcsarnokról

Progresszív változás történt 2022. augusztusában nem csak a Hold utcai piac életében, hanem a magyar képzőművészetben is, hiszen a világ egyik legnagyobb fényművészeti múzeuma nyitott meg a műemlékvédelem alatt álló épületben.  A művészi berkekben is üdvös, régóta áhított koncepció ez, hogy külön kiállítóteret szenteljenek a kifejezetten a fény kreatív használatának lehetséges aspektusait megragadó munkáknak, legyen ez vetítés mapping, holografikus kísérlet vagy más technokulturális gyakorlat. A kortárs művek mellett olyan nemzetközi szinten is elismert, legendás magyar alkotók eredeti, vagy újragondolt munkái is helyet kaptak itt, mint Moholy- Nagy László vagy Victor Vasarely.

A vásárcsarnokban berendezett kiállítótér

A Light Art Museum (LAM) alapítói számára nem kis kihívást jelentett a piac belső tereinek kiállítótérként való hasznosítása, hiszen a fényművészeti munkák csak teljes sötétségben tudnak érvényesülni. A vásárcsarnok eredeti építészeti adottságait megóvva alakították át az egykor üzletekként működő helyiségeket. A különböző fizikai kiterjedésű műtárgyak viszont tökéletesen alkalmassá teszik a helyszínt egy egyedi miliő kialakítására. Elég, ha csak Várnai Gyula ’Az idő legújabb cáfolata’ munkáját tekintjük, amely egy komplex, 10 méteres kiterjedésű műalkotás, vagy Kepes György ’Izzó oszlopok’ című installációját, amely 4 méter magasra nyúlva fogadja a látogatókat rögtön a bejáratnál.

Várnai Gyula- Az idő legújabb cáfolata (2006)

Pontosan emiatt a monumentális térigény és technikai háttér miatt ez a fajta installációs művészet nehezen kiállítható és körülményesen gyűjthető. Ebből adódóan a fénnyel kísérletező művészek eddig egy komplikált helyzetben voltak, hogy nagyobb figyelmet szerezzenek a munkásságuknak.

Kepes György – Izzó oszlopok (1973) – Az elveszett mű rekonstrukciója (Bölcskey Miklós, 2012)

A LAM formabontó múzeumnak számít, ami elhagyta a megszokott múzeumi „white cube” megközelítést és merész térhasználatával megmutatja nekünk a sokáig üresen álló Hold utcai épület eddig kiaknázatlan lehetőségeit.

A Hold utcai piac átalakulása 2022-ben (Light Art Museum)

https://hun.lam.xyz/

Ajánlott videó

Olvasói sztorik