Október 20-a és 30-a között rendezték Párizsban a Miss & Mister Deaf Stars elnevezésű világeseményt. A helyszínen járt Mázló Tímea, a Magyarország Siketek Szépe verseny szervezője, akit alaposan kifaggattunk.
Tímea, aki a missek és misterek irányításában vett részt, elmondta, hogy idén 45 ország képviselői versenyeztek, legalább ötszáz fős nézőközönség előtt.
Azt is rögtön hozzátette, hogy valójában három nemzetközi szépségverseny létezik:
- A több mint 20 éve működő Miss and Mister Deaf World, Europe, Asian, amelyet halló emberekből álló prágai szervező csapat alapított.
- A Miss & Mister Deaf International verseny, amit Las Vegas-i siketek szerveznek 2010 óta.
- Az a verseny pedig, amely a napokban ért véget Párizsban a Miss & Mister Deaf Stars nevet viseli, berlini szervezőcsapat által irányított rendezvény, négy éve szervezi egy nagyothalló testvérpár.
Missek, Misterek
Párizsban a férfiak versenyét a Spanyolországot képviselő Omar Lorennzo Garcia nyerte, a második helyen egy osztrák, a harmadikon bolgár fiú végzett. Az idei Miss Deaf Star egy salvadori hölgy, Heissel Castaneda lett, a két udvarhölgy pedig egy ukrán és egy Dnyeszter Menti Köztársaságból érkezett lány.
Tímeát meglepte az eredmény, szerinte voltak a nyerteseknél szebb lányok és fiúk is a csapatban.
Személyes kedvencem a portugál lány volt. És természetesen a magyar.
A magyarok egyébként végül nem kerültek az első hatba, de Mázló Tímea elmondása szerint nincs ok szégyenkezésre: a mieink felkészülten érkeztek és jól szerepeltek. Varga Mónika és Feszt Richárd István képviselte hazánkat Párizsban, ők voltak a márciusi Magyarország Siketek Szépe verseny 2. helyezettjei (az 1. helyezettek utaztak Prágába a másik világversenyre).
Apropó, párizsi győztesek: Tímea elmesélte, hogy a szépség mellett több mindent figyelembe vesznek a zsűritagok – a koreográfia is számít, valamint a mozgás és a kisugárzás is pontokat érnek.
Minket a versenykiírás alapján leginkább a Miss/Mister Fotogén és a Miss/Mister Szimpátia kategória érdekelt, ezekről Tímea elmesélte, hogy a Photogenic díjat a rendezvény hivatalos fotósa ítéli oda annak a szépségnek, aki a képek alapján a legfotogénebbnek bizonyul. A szervezők a versenyt megelőző tíz napban együtt készülnek a versenyzőkkel, ez alapján döntik el, hogy melyik miss és melyik mister a legszimpatikusabb tagja a csapatnak, ők kapják a Szimpátia díjat.
Tímea egyébként a siket közösség aktív tagjának tartja magát. A jelnyelv nagyon fontos számára és szeretné, ha minél többen ismernék, tanulnák, elismernék.
Jó lenne, ha minden halló tudná, hogy a siketek is teljes értékű tagjai a társadalomnak, pozitív hozzáállást mutatnának, és nem félnének a velünk való munkától, kommunikációtól
– mondja, majd hozzáteszi: Magyarország első végzett siket színésznőjeként úttörőnek érzi magát, ahogy sok más dologban is. Szeretné, ha a sorstársaimnak bátorságot adna az élete, az elért eredményei.
Siketek, sikerek
Tímea elmondása szerint ezek az események leginkább arról szólnak, hogy a siketek szeretnék megmutatni, hogy ők is szépek és ugyanolyan esélyekkel indulnak a szépségversenyen, mint a hallók. Ekkor felmerült bennünk a – talán buta – kérdés, hogy akkor miért nem a „hagyományos” szépségversenyen vesznek részt, mi indokolja, hogy külön eseményen induljanak a siket emberek? Megtudtuk, ez inkább a korábbi világ hagyománya.
Vajon milyen perspektívákat kínál egy ilyen verseny a díjazottaknak, helyezetteknek? Tímeától megtudtuk, hogy a díjazottak az elismerésen, nyereményeken túl nem kapnak más lehetőséget. A prágai esemény bevételét pedig visszaforgatják a siket iskola számára. Ezeknek a versenynek van még egy fontos célja: méghozzá a jelnyelv népszerűsítése.
Lobbi, hobbi
És ha már itt tartunk: az, hogy a jelnyelv hivatalos lett hazánkban, Tímeának is köszönhető: A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége 20 éven keresztül lobbizott azért, hogy elismerjék a magyar jelnyelvet Magyarországon; 2009-ben sikerült a Parlamentnél elérni, hogy valóban hivatalossá váljon.
Számos rendezvényen, megmozduláson, projekten keresztül próbáltuk a médiában és a hallók világában a jelnyelvet népszerűsíteni, én magam a SINOSZ-t segítettem ezeken a programokon. A kormány felé folyamatos volt a lobbitevékenység. A parlamentbe két siket képviselő került be, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy sikerüljön hivatalosan is elfogadtatni. Én is érzem a változást, hiszen a törvény megszületése után könnyebb, akadálymentesebb lett az életem. Ennek köszönhetem, hogy egyetemet végezhettem andragógia BA és MA szakon.
Mázló Tímea jelenleg érzékenyítő tréningeket tart iskolákban halló gyermekek számára, valamint a nemzetközi munkát segíti.
Legutóbb az „Utolsó” című darab egyik főszereplője volt a Proton színház rendezésében, korábban rendezett is. Tímea irányítja a 2005 óta működő a Beszédes Kezek Kulturális és Oktatási Egyesületet, amelynek elsősorban a szórakoztatás a célja:
A halló világ felé célunk megmutatni, hogy a siketeknek van helye a színjátszásban.”
Kiemelt fotó: Facebook/Mázló Tímea
