Miért utálsz interjút adni?
Azért, mert kötelesség, kiadói nyomás, és mert a műsorban elmondom, amit gondolok a világról poénba csomagolva. Ha ezt prózában mondom, suta lesz. Jobban szeretek az estemmel foglalkozni, mint magammal meg a kérdésekkel, a válaszokkal, az önreklámmal.
De a műsorod alatt nem tehetek fel kérdéseket, pedig sokszor érdekelnének a részletek is.
Ez is lehet mágnes, hogy nem mindenre kapsz választ. De azért most, hogy megírtam ezt a könyvet, lesz majd róla szó? Jó, nem csinálok úgy, mintha ez nem könyvpromóinterjú lenne.
Ez nem csak az.
Szóval, az interjú is része lett a működésemnek. Régen a válaszaimat utólag átírtam, felturbóztam, ez ma már szerencsére nincs így. Kitomboltam magam a könyvvel.
Látszik is.
Rájöttem, hogy az interjú nem a magánszámom terepe. De egyébként arra is rájöttem, hogy vannak dolgok, amiket csak ebben a formában tudok elmondani, szóval van értelme, ne keseredj el!
Most láttuk az előadásodat, egy eléggé erős közéleti résszel kezdtél. Miért hagytad abba 10 perc után? Figyelted a közönséget?
Persze, és most nem voltam elégedett. A technikus Gábor nyugtatott, hosszan zokogtam a vállán. Ilyenkor általában azt szokta mondani, hogy hátul nagyon nevettek ám. Hátul, bazmeg! Szerintem ezt kell mondania minden fellépőnek, hogy az ne vágja fel az ereit.
Mi volt a bajod ma?
Hogy nem vettek minden poént. Sok helyen van fellépésem, nyilván más a közönség egy olyan helyen, ahol évente egyszer lépek fel, ahol nem járkálnak közben a pincérek, de Budapesten vagyunk, itt havi kilencszer látnak.
Van olyan, hogy egy közönség nem is követi a közéletet?
Van, ezt a belépésnél érzem, na, olyankor van 15 perc, amit meg kell oldani, mert a műsorom most ez és ilyen. Meg akkor már csak azért is vázolom nekik a NER természetrajzát.
De szerinted kellene követniük?
Persze, hát valahogy döntenünk kellene, kire szavazunk jövőre. Több információs buborékból kéne tájékozódni. De ma van a közöny meg a vakhit.
Épp ezért kell vele foglalkozni, ha nem lenne ilyen, nem kellene.
Attól, hogy nem te kezeled a Facebook-oldaladat, még visszajutnak hozzád az olyan kommentek, hogy téged a libsik fizetnek?
Persze, anyám mindig a legfájóbbakat idézi nekem. Nem a száz pozitívat, hanem a két igazán negatívat. Persze az is énmentés, hogy azt gondolom, aki rosszat ír, az bértroll, pedig nem biztos. Lehet, hogy be van gináztatva a kormánypropagandával.
Fellépés után nem jönnek oda trollok, hogy elmondják a véleményüket?
Eddig ritkán volt ilyen, de most kimegyek a végén dedikálni például, bár az meg olyan iparszerű tevékenység, hogy akkor már inkább a kocsmákban marad lehetőség fogadóórára.
Nem fogunk szabadulni ettől a könyvtől. De ha már ennyire akarod, nem átverése az olvasónak ez a könyv? Ezt várja tőled a népes rajongótáborod? Hogy karikírozz olyan szerzőket, akiket a magyarok többsége még sosem olvasott? Nem fognak meglepődni, amikor beleolvasnak?
Hát, mindenhol elmondom, hogy ez irodalmi paródia. Minden könyv meglepetés kicsit. Amikor én 15 évesen először olvastam Tolsztojt, szerinted mennyit értettem?
Szerinted hány ember érti például a Krasznahorkai-paródiádat? Hányan olvassák őt?
Hát ezt nem tudom, de biztosan kevesebben, mint amennyi emberhez szól, hisz mindenkihez szól.
Misszió ez?
Az is, igen. Karinthy, aki sokkal népszerűbb volt, mint Adyék, úgy írt a kortársairól, haverjairól viccesen, hogy őt ismerték a tömegek, a többieket nem. Volt olyan néző, aki megkérdezett engem, hogy noha nem olvas, megvegye-e a könyvemet.
Most akad meg a szeme a kiadódnak a beszélgetésünkön. Mit válaszoltál?
Hogy csak saját felelősségre. De azért a könyv fele Bödőcs-poén egy adott író maszkja mögül, szóval én is benne vagyok. Az is lehet, hogy csak felkerül a polcra, és majd leveszik, amikor a gyerek tanulja Móriczot… ha lesz iskola. Ha lesz fűtés… Ha lesz lámpa… Amikor lőnek az utcán…
Ez egyre apokaliptikusabb.
Bekapcsolódott a bennem élő Klubrádió.
Mennyi időt töltesz hírek olvasásával? Hallgatva a poénokat, valahogy az az érzésem, hogy a napod javában ez történik.
Nem annyira sok idő ez. De még a print hetilapokat is megveszem. Meg Németh Szilárdra mindig felhívják a figyelmemet a gonosz barátaim, sajnos.
És akkor bekerül?
Inkább a típus, nem konkrétan ő vagy amit mondott. Nem akarok én John Oliver lenni, az egy másik műfaj. Érthető legyen öt év múlva is. Illetve… jó lenne, ha nem lenne érthető.
A mai műsorban aktualitásként benne volt a rózsafüzér. Téged zavar a közélet, vagy csak alapanyag és egyébként nem érdekel?
Zavar, dühít. Épp az nálam a helyzet, hogy sikeres humorista vagyok, magam miatt nem kellene aggódnom, sok a felkérésem, vannak önálló estjeim, most mondtam le öt céges felkérést, mert nem fért bele.
Akkor miért aggódsz?
Hát mert egy társadalomban élek. Szentlászlói indíttatás. Sok szegény emberrel találkoztam. Ismerem ezt a világot, és remélem, hogy más is lehet Magyarország, és láttam sokakat elkallódni, meg a tehetetlenséget.
Lehet más a…
A legnagyobb bajom az a pártokkal, erről beszélgettünk a minap Ceglédi Zolival – mert ő is megjelent a Dumaszínház holdudvarában, illetve le is szállt – szóval az a baj, hogy nem ismerik Magyarországot.
Nem akarok elmenni Tarr Béláig, de mindig oda jutok, ő szerintem az igazi krisztusi alapállásból készített filmeket. Mindig el is mondja, hogy az emberi méltóságért küzd minden művével. Apropó, új felvétel van Tarr Béláról a Youtube-on.
És hány óra? Nyolc? Megvágták a Sátántangót?
Nem, masterclass, egy „tanóra”, 80 perc. Már kétszer láttam.
Ne csapongjunk. Ott tartottunk, hogy nem tudja a politika, mi van vidéken. Más?
Hát hogy például nem a minőség számít, hanem a retyerutya, a protekció. Van az a Petri-mondat, hogy „arról akarok írni, miért nem lehet itt normálisan élni”. Miért így működik?
Láthatóan ez jó az embereknek.
Dehogy jó.
Megszavazzák négyévente.
Nem ismerik fel, hogy nem jó! Nem gondolom, hogy az emberek hülyék, de próbálom megérteni, miért látják ennyire máshogy sokan.
Mondom, mert nekik ez jó.
Vagy hipnotizálják, és Cipollaként megbabonázzák őket. És ez működik. Na, mindegy, most olvastam egy nagyszerű, dühítő, szörnyű, érdekes, bogotai, reakciós, jobboldali aforizmaszerzőt, Dávilát, Fábry Sanyi javaslatára. Sok mindennel nem értek egyet az aforizmák közül, de van egy mondat erről, hogy az emberek nem értik miben élnek. Na, ja.
És mit kell tenned azért, hogy megértsék az emberek, hogy nem jó, amiben élnek?
Nem tudom, az amerikai történelem igazán nem a kudarcos kátyúk sora, de a nagy amerikai standuposok végig ostorozzák az amerikai álmot. Talán jó műsort kell írni.
Elég az?
Mi mást tehetnék? Műteni nem tudok.
Hajós már kiment az utcára. Te mikor mész?
Megkerestek már sokan. Civilek, Gulyás Márton, hogy működjünk együtt. Mondtam, hogy én alkotással tudok együttműködni. Szóval én ilyen kódokkal akarom elmondani a véleményemet. A hatalom nevetségessé tételének fontosságáról beszél ez a szerb diktatúraszakértő csávó is, nem?
Na, egy nemzetbiztonsági kockázattal kokettálsz. Mással is mennél? Vona Gáborral?
Hát azért az egy határvonal. A Vona egy párt elnöke. Nácik voltak egy pindurit, aztán most nem, hisz a kormány ellopta a Goebbels Horror Picture Show-t.
A Momentummal is együttműködtél?
Csak kiraktuk az egyik régi poénomat, amit belinkelt az akkor még nem párt az olimpiás aláírásgyűjtéshez, amivel egyetértettem.
Mindezek mellett vállalható az, ha az előtted vagy utánad fellépő standupos buzizik? Vagy ha pont a szöges ellentétét mondja annak, amit te fontosnak tartasz megmutatni, elmondani?
Nem tudom, mit kezdjek ezzel. Nyilván ők is a társadalomból jönnek, látlelet ez. Itt is van annyi szexista meg homofób, mint a társadalomban.
Csak nekik nincs színpaduk, neked meg van. Te haladsz arra, mint Hofi, aki minél idősebb volt, annál több saját véleményt csempészett az estjeibe?
35 éves vagyok, nem vagyok ezzel elkésve. Szerintem az önálló estjeim egyre jobbak. Jobban fel vannak építve, mint 10 éve.
Szilveszterkor négyezer ember előtt lépsz fel a kongresszusi központban. Vezeted a könyves sikerlistákat. Mi motivál még?
Ezek csak számok. Még az sem biztos, hogy jó, hogy ennyien megveszik a könyvemet. Amiket én nézek a Youtube-on, azok olyan videók, ahol én a 476. megtekintő vagyok. Márai naplóját 5000 ember veszi meg 10 év alatt, de ez semmit nem mond a jelentőségéről.
És téged?
10 ezer azonnal elfogyott, aztán utánnyomtak még 20 ezret, abból még van, korlátozott számban.
Ez elég jó szám. A kortárs magyar írók eret vágnak.
Igen, de a termékről semmit nem mond ez a mennyiség. De miért ne lehetne, esetleg, hogy valami sikeres is, meg jó is, néha, csak most, na, lécci!
Sándor György elolvasta már? Ő ugye azt mondta neked, hogy irodalommal kellene foglalkoznod inkább.
Forró dróton kapcsolatban voltunk végig, mindig kérdezte, hogy épp kit írok. Tetszik neki, osztogatja a barátainak. De a szekértáborok miatt ezzel is óvatosnak kell lenni, azt mondta például, hogy nem biztos, hogy jó lenne, ha ő adná oda Heller Ágnesnek. Tehát most gondban vagyunk, mert Sándor György megvette a köteteket, de például nem meri odaadni Radnóti Sándornak, mert lehet, hogy az nekem rosszat tenne.
Elvisszük neki.
Tényleg? Jó lenne. Gyuri azt mondta nekem, hogy Tibike, ezt a könyvet a Pozsonyi útnak ünnepelni kéne. (Khmkhm.)
Hát, ha eddig eljutottak az interjúban, nem is kizárt, hogy ünnepelnek.
Gondolod? Azért ha változna az establishment, akkor én azokat is kritizálnám.
Gyurcsánnyal is szántottál fel színpadot, akkor nem támadtak meg a rohamnyugdíjasok, hogy fizet téged a Fidesz?
Nem, akkor tudomásul vették, hogy béna, böszme. Most más a helyzet. Azóta vannak a Fidesz-tálibok.
Másfél millió kormánypárti szavazót nem biztos, hogy szerencsés letálibozni.
Azt hiszem, hogy akkor most a holland nagykövet útjára léptem.
Rezeg a léc.
Ez egy fordulat. Van olyan, hogy American taliban. A neokonokra mondják. Humorista vagyok, vicceltem. Ez nem szereptévesztés, hanem poén, hehe, Viktor U Akbar!
Írói munkásságod része.
Amúgy nem iszunk még egy sört?
De. Hozok egyet.
Na, most kérdezzél Tamás, most végre beszélhetünk, elment.
Hogy vagy?
Jól vagyok, megy a turné, könyvpromó, 24.hu-interjú. Nektek jó a példányszámotok?
Elég jó. A második legnagyobb független online újság vagyunk.
Hú, akkor összeszedem magamat, várjál.
Pesten élsz most?
Aha. Ide járnak oviba a gyerekek.
Egyszer a Stefánián találkoztunk. Most is arrafelé laktok?
Aha, Zuglóban.
Igen, arra lakik az anyósom. A pizzéria mellett futottunk össze.
Emlékszem. Te, Tamás, folytassuk már az interjút, amíg nincs itt ez a pitbull.
De a Pali jó fej amúgy, csak szeret keménykedni.
Persze, hátha kijön belőle valami.
Jó, akkor kérdezek: az igaz, hogy Jászberényi Sándor írt neked egy levelet azzal a címmel, hogy „Megtalállak, megbaszlak”?
Te is kezded?!
Igyekszem.
Jó. Igen, de a levele arról szólt, hogy tetszett neki a róla írt paródiám. Találkoztunk is a múlt héten. Ez jó, mert emberi erény, hogy tudsz röhögni magadon, hogy nem sértődsz meg. Neki tetszett az, ahogy parodizáltam. Ebben a könyvben nincs rossz író, szóval gondolom, azért jól is esik embereknek, hogy bekerültek ebbe a névsorba. Bekerültek az alternatív Bödőcs-kánonba, bár a holtak még hallgatnak.
Humoristák szoktak megsértődni?
Én nem hiszem, hogy ezek után jogom van hozzá.
Itt a söröd. Folytathatjuk?
Várj, ráfeszülök.
Mennyit iszol?
Hát, megittam két deci vörösbort a fellépés előtt…
És most a második sört iszod.
Igen. És vörösborra lehet sörözni, mondom a kommentszekciónak, még mielőtt… Sőt! A testes vörösek között ajánlott is úgynevezett elválasztó sört fogyasztani.
Van bajod az itallal?
Másnaposan persze.
De olyan nincs, hogy elmaradna fellépésem vagy részegen lépnék fel, ne tudnék kiszállni az autóból, vagy ne kelnék fel a gyerekekhez reggel. Na, tessék, mentegetőzik a beteg: bingó!
Napközbeni vagy esti alkoholista vagy?
Napja és estéje válogatja.
Csak mert a könyvet is így kezdted írni, hogy elment a család és te egyedül maradtál egy üveg borral.
Amellett, hogy káros, veszélyes és rettenetes, egy örvény, azért jó inni néha, ez itt a bökkenő.
Miért nem vagy fent a közösségi oldalakon? Csak a hivatalos rajongó Facebook-oldalt találtuk meg.
Nem szeretem ezeket. Így is sok időt elvesz a net az életemből. Van, hogy arra ébredek reggel négykor, hogy Kupa Mihály-sajtótájékoztatót nézek ’93-ból.
Azt ugyan minek?
Nem tudom, előtte Víg Mihály 2016-os orfűi koncertjét néztem. 49 és fél perc. Ott mondja Víg Mihály, hogy a foci része a kultúra is.
De minek indítasz el egy Kupa Mihály-videót?
Mert megnézem Antall József utolsó interjúját, mondjuk, és feldobja a Youtube. Mit tudom én, hogy tudok-e használni valamit belőle. Bár az is igaz, hogy a poénok fürdetés közben, gyerekaltatás közben vagy vásárlás meg műsor közben jönnek.
Felírod?
Ha nem felejtem el. A könyv miatt megtanultam a Wordöt használni. Most oda írom.
Nem mondod, hogy a Wordöt sem ismerted.
Csak látásból.
Halló, Tibike! Itt a XXI. század!
Még okostelefonom sincs, egy régi Nokiát használok, de nem állok olyan rosszul szerintem. Én legjobban fellépni szeretek és írni a poénokat. Rengeteg fellépésem van, állandóan úton vagyok. Sikeres a stratégiám, nem?
Digitális remete.
Egy digitális Gombosszegen élek, igen.
És írsz is már, mint a Nádas Péter.
Gombosszeg közel van Búcsúszentlászlóhoz. Lehet, hogy pár órát késnek a hírek, nem csippanik azonnal a telefonom, de előbb-utóbb észre fogom venni a világ végét, vagy a kormányváltást is.
Ha szeretne élőben is meghallgatni egy beszélgetést Bödőcs Tiborral, vagy dedikáltatná a könyvét, megteheti október 19-én a Margó fesztiválon.
