Szórakozás

Minden negyedik gyermeket ért már internetes zaklatás

plastic

2014. 03. 05. 16:32

A fiatalok internetes szokásairól, a közösségi médiumok veszélyeiről, a virtuális térben elkövetett bűncselekményekről kérdeztük Balatoni Monika társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárt.

Az internetes zaklatásról, és a cyberstalking jelenségéről, a közösségi médiumok veszélyeiről, az áldozattá válás megelőzéséről, illetve a felnőtt társadalom felelősségéről, teendőiről és a kormányzat ,,Az internet nem felejt ” elnevezésű programjáról beszélgettünk Balatoni Monikával, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárával.

Az idén indult útjára a KIM szárnyai alatt az ,,Az internet nem felejt” című programsorozat, melynek elsődleges célja, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a felelőtlen internethasználat, illetve a különböző online bűncselekmények veszélyeire. Összefoglalná, néhány mondatban a program előzményeit?

A minisztérium, a gyermekbarát igazságszolgáltatás jegyében kiemelt figyelmet fordít a fiatalokra, akiket valljuk be, a magyar társadalom mind a mai napig nem tekint egyenjogú állampolgároknak. A pofon, mint büntetési eszköz napjainkban is sok családnál része a nevelésnek. A kormányzat ezzel szemben zéró toleranciát hirdetett a gyermekbántalmazókkal szemben. Az elmúlt években szigorodtak a kiskorúakat védő jogszabályok, egyúttal a törvényalkotás hitet tett a gyerekekkel szembeni bűncselekmények megelőzése mellett is. Lényegében ennek továbbgondolásaként született meg az Az internet nem felejt című prevenciós program.

Egyre gyakrabban találkozni a cyberbullying, azaz az internetes zaklatás jelenségével elsősorban Amerikából érkező hírekben. Mekkora a magyar fiatalok fenyegetettsége?

A cyberbulling korántsem amerikai vagy nyugati probléma, sokkal inkább globális jelenség, melynek a magyar internethasználók is ki vannak téve. Becsléseink szerint Magyarországon minden negyedik gyermeket ért már internetes zaklatás. Az iskolai cikizések, ugratások, kegyetlen tréfák átkerültek a világhálóra, ahol ezek – a világháló adta anonimitás keretei közt –könnyen zaklatásig, zsarolásig fajulhatnak. Az ilyen esetek kezelésére, szankcionálásra van lehetőség, azonban a leggyakrabban épp a legmagányosabb, leginkább zárkózott fiatalok esnek áldozatul, akiknél a nehezebb felismerni, ha baj van. Ezért is fontos, hogy felhívjuk rájuk, illetve a védekezés és a megelőzés fontosságára a társadalom figyelmét.

Balatoni Monika (balatoni monika, számítógép, )Forrás: MTI/Nagy Lajos

Ugyanakkor nem csak erről a bűncselekménytípusról esik szó az előadásokon. Az adatlopásokról és más internetes visszaélésekről, a tudatos és felelős internethasználatra is szólunk a programjainkon. A gyerekek szinte mindent megosztanak magukról, anélkül, hogy tisztába lennének ennek kockázataival. A tapasztalataim szerint sok fiatal meg van róla győződve, hogy ismeri a közösségi médiumokat, a virtuális világ veszélyeit, ez azonban csak a legritkább esetben van így.

Túl vannak jó néhány előadáson. Mik az eddigi tapasztalatok?

Rengeteg konkrét visszajelzést kaptunk a gyerekektől. A program eddigi legnagyobb tanúsága az, hogy a fiatalok nem szívesen beszélnek élő szóban a problémáikról. A kérdéseiket a Facebook-oldalunkon, illetve a honlapunkon keresztül teszik fel nekünk. Ez részben jó, hiszen mindenkinek személyre szabottan tudunk tanácsot adni, ugyanakkor megerősíti azt a hitünket, hogy sem otthon a szülőkkel, sem az iskolában a pedagógusokkal nem tudják nyíltan kibeszélni a gondjaikat. A diákok elmondása szerint, ennek akadálya az is, hogy a felnőttek nem értik ezt a világot, a közösségi oldalak nyelvezetét, sőt adott esetben tartanak is tőle. A megismerés helyett inkább a tiltást választják, ami nem hoz valós megoldást. Ezekkel az eszközökkel, szolgáltatásokkal együtt kell tudni élni, meg kell tanulni azok használatát.

Adódik a kérdés, van e a sorozathoz hasonló, szülőket, tanárokat célzó program?

Azt kell látni, hogy a mai középiskolás fiatalok élete teljesen áttevődik a virtuális térbe. Az emberi kapcsolataik elszemélytelenednek. Nem találnak olyan közösségeket, amelyekhez tartozni akarnak, illetve kényelmesebb az interneten keresni azokat. A 7 és 10 év közötti fiatalok közel fele, a 11 és 14 éves korosztály háromnegyede rendszeresen látogatja a különböző közösségi oldalakat. Utóbbi korcsoport naponta több mint 4 órát tölt ezeken az fórumokon. Ez egy a társadalomba mélyen beágyazódott probléma, amelyet nem lehet az egyik napról a másikra megoldani.

Forrás: MTI/Nagy Lajos

A megismerést, a jelenség kezelését segítő programok ugyanakkor vannak. A megyei kormányhivatalokban elindítottuk a Gyermekeink a neten névre keresztelt programot, amely a szülőknek és a tanároknak segít mintegy hidat verni a fiatalabb generáció és az ő platformjaik felé.

Szeptembertől pedig bekerül a pedagógus képzésbe az úgynevezett social media tárgy, mely a témához kapcsolódó gyakorlati, módszertani felkészítést ad majd a tanároknak.

Szegedre is jönnek

Az Internet nem felejt előadássorozata március 10-én Szegedre, a Tömörkény István Gimnáziumba látogat. A teljes projektről bővebben a weboldalukon, illetve a Facebook-oldalukon olvashatnak.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Mérk, 2017. április 4.
Koncányi Zsoltné, a Nő az esély című program tanulója viszi a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Harmónia Egyesített Szociális Intézményben Mérken 2017. április 4-én. Nő az esély címmel 7,5 milliárd forint keretösszegű pályázati program indult áprilisban mintegy kétezer, nagyrészt roma nő és pár férfi képzésének és foglalkoztatásának segítésére.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.