Deutsch: Akik szeretik, azok is cseszegetik a focit

Az MTK első embere szerint a kormány nem akarja államosítani a sportot, de a saját lábára szeretné állítani.

Deutsch Tamás, az MTK elnöke nyilatkozott a vs.hu-nak, a fővárosi klub első embere pedig rögvest az elején leszögezte, hogy ugyan jelenleg a labdarúgás az, ami felkelti a figyelmet, az egyesület a többi sportágról sem feledkezik meg, sőt, a lepusztult létesítményeket sorra felújítja. Deutsch abban is bízik, hogy míg a focidrukkerek a BSE beolvadása óta már női kosárlabda, kézilabda- és röplabda-mérkőzésekre is járnak, ez a tendencia majd visszafelé is működni fog.

Hozzátette, tudja, hogy ez magyarázkodásnak tűnik, mert a hazai focimeccsek alig ezerfős a létszám. Ettől függetlenül bíznak benne, hogy az MTK új stadionjában majd sikerül megtölteni a 4 ezer fős hazai szektorokat – és ez szerinte nem csak a labdarúgókon múlik:

„Ma Magyarországon népszerűtlen pozitív összefüggésben erről beszélni. Még akik szeretik a labdarúgást, azok is cseszegetik. A futball ugyanakkor bonyolult intézményrendszer, amelynek része a klubmenedzsment, az utánpótlás és az infrastruktúra. A stadionfejlesztések zajlanak, és mára klubmenedzsmentszinten már itthon is akadnak európai színvonalú teljesítmények. A Videotont lehet cinkelni, hogy a háttérben ott van Orbán Viktor, meg hogy milyen gazdag ember a tulajdonos Garancsi István, de azt senki sem tagadhatja, hogy a Videoton európai klubmenedzsmentet épített fel. A győri vagy a veszprémi kézilabdacsapat sem csak Görbicz Anita vagy Nagy László miatt világszínvonalú. Kell a menedzsment is” – mondta Deutsch, aki szerint türelem kell a magyar labdarúgás felzárkózásához és az, hogy sokkal gyorsabban fejlődjön, mint az élmezőny.


Fotó: Neményi Márton

Az MTK első embere arról is beszélt, hogy korábban ugyan élesen bírálta az MLSZ-t, érti, mit akarnak, csak szerinte a „kockafejűség” még nem múlt el teljesen a szervezetnél, amely intézkedéseivel megnehezíti, hogy az emberek meccsre tudjanak menni.

Deutsch szerint nem akarják államosítani a sportot, pusztán a saját lábára akarják állítani, biztosítva a feltételeket. Hosszú távú cél pedig az, hogy a létesítményeket a profik mellett az utánpótlás és a szabadidő-sportolók is használhassák.

„A tíz év alatt létrejövő létesítményeket kik fogják üzemeltetni, ufók? Szerintem nem, hanem a magyar munkavállalók. Gyepmesterek, őrzővédők, informatikusok.”

Annak kapcsán, hogy miért nem hagyják a picra a finanszírozást kifejtette: azt szeretnék elérni, hogy az egyesületek jó marketingfelületek legyenek.

„A profi sportban csak az infrastruktúra-fejlesztés és az olimpiai felkészülés lehet állami feladat. Egyébként az is, mindenütt a világon. A magántőke az USA-ban mindent visz, de ott is a közösség építi a jelentős létesítményeket.”

Deutsch szerint semmi kivetnivaló nincs abban, hogy a fővárosi klubok kiemelt státuszúnak számítanak a kormánynál és így kapnak támogatást is – évi 300 millió forintot –, mert a vidéki egyesületek is kapnak, csak ők az önkormányzatoktól. A társasági adó terhére leírható intézményfejlesztési, utánpótlásra költhető támogatásokról is jó véleménnyel van:

„Az építmény jó. Azokat kell megfogni, akik magyaros fineszességgel átjárókat keresnek a falon, és ha nem találnak kiskapukat, akkor vágnak maguknak.”

A beléptetőkapuk is szóba kerültek, amikről Deutsch elmondta: raktárban rohadtak el a működtetéshez szükséges informatikai rendszerekkel együtt. Hozzátette, mire belátta az akkori kormány, hogy szükség lenne rájuk, addigra elavultak.

Deutsch Tamás szerint Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke nem fog belebukni a beléptetőrendszer körül kialakult helyzetbe:

„A hülye szurkolóval éppúgy nem lehet beszélni, mint a hülye politikussal. De az ultrák és huligánok sztrájkja nem fogja megbuktatni Gábort. A hírhedt ultracsoportjairól ismert olasz és spanyol bajnokságban ma már nemcsak a huligánok, de az ultrák is nem kívánt személyekké váltak a stadionokban. A beléptetőrendszerek ráadásul kevésbé macerásak, mint a motozással és igazoltatással járó módszerek. A vénaszkenner persze kétségtelenül rossz név, valami elrettentő orvosi beavatkozást idéz. Elnevezhetnék mondjuk kézrátételnek. Mennyivel jobban hangzana, ha egy bibliai kifejezést emlegetve jutnánk be az új stadionok lelátóira.”