Augusztus elején robbant az újabb doppingbomba: nemcsak az NDK-ban, hanem az egykori NSZK-ban is államilag finanszírozottan, rendszerszerűen doppingolták a sportolókat. A Humboldt Egyetemen készített „Dopping Németországban, az ’50-es évektől napjainkig” című több száz oldalas tanulmány, amely hiteles bizonyítékokat tartalmaz, óriási visszhangot váltott ki Németországban, ahol a sajtó azóta is felszínen tartja a témát.
Dr. Kamuti Jenő szerint, ha kivennénk a politikát és a pénzt a sportból akkor nem lenne dopping
Forrás: hír24
Mivel az 54′-es berni csoda, a magyar labdarúgás máig legfájóbb kudarca, az Aranycsapat világbajnoki döntőn elszenvedett veresége okán mi is érintettnek érezzük magunkat, utánajártunk annak, netán Puskásék esetleg kaphattak-e doppingszert anno.
A Hír24 stábja kérdésére Dr. Kamuti Jenő a Nemzetközi Olimpiai Bizottság orvosi bizottságának tagja elmondta, szerinte egyértelműen nem, nem is volt szükségük rá. Ugyanakkor érzékeltetve az akkori viszonyokat elismerte, orvos lévén meglehet, az 1968-as olimpián ő maga javasolt serkentőszert a fáradtságra panaszkodó, majd a döntőben éppen őt legyőző román Ion Drîmbának, de azt nem tudja, a román tőröző megfogadta-e a tanácsot.
Kamuti kérdésünkre azt mondta: “Ha kivennénk a politikát és a pénzt a sportból, akkor biztosan nem lenne doppiing sem, de ez idealizmus”.
Mint arról korábban beszámoltunk, a tanulmányban a Franz Beckenbauer fémjelezte német válogatottra is a doppingolás árnyéka vetült. Németországban azóta a “Császárt” is többször faggatták a témát illetően, aki kezdetben azt állította, akkoriban azt a szót sem ismerték, hogy dopping, majd később elismerte, az 1966-os világbajnokságon ő és társai tudomása szerint vitamininjekciókat kaptak, de azt nem tudja, valójában mit tartalmaztak a fecskendők.