Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya korábban úgy fogalmazott, józan szakmai érvek alapján 2024. január 1. az utolsó nap, amikor Milák Kristófnak el kell kezdenie az úszóedzéseket, ha rajtkőre szeretne állni a 2024-es olimpiai játékokon. Sós kedden a Sport TV Mai helyzet című műsorában már sokkal pesszimistábban fogalmazott. Kijelentette:
Visszavárjuk, és meggyőződésem, hogy vissza fog jönni. Hogy mikor, azt nem tudom megmondani. És szerintem a párizsi olimpiát mindenki felejtse el Milák Kristóffal kapcsolatban.
Kérdés persze, hogy a kapitány milyen szakmai indokok alapján állította be 24. óraként a januári edzéskezdést, és miért árnyalta – ha úgy tetszik, változtatta meg – a véleményét alig két héttel a céldátum előtt?
Milák Kristóf az edzőjével, Virth Balázzsal történt megállapodásának megfelelően szeptember elején elkezdte az első úszóedzéseket, majd október 17-én lemondta a budapesti vk-szereplést és újra a háttérbe húzódott. Nem sokkal előtte, október 12-én azt nyilatkozta lapunknak, hogy „aki aggódik értem, az nem ismer eléggé”. A kihagyás utáni első vizes tapasztalat egyikeként azt is megemlítette, hogy az elernyedt izmai nem tudnak ugyanúgy funkcionálni, ezért nem tudja olyan erőbefektetéssel, olyan koncentrációval úszni az edzéseket, ahogy korábban.
Kérdésünkre Milák korábbi edzője, az úszót Tokióban olimpiai bajnoki címhez segítő Selmeci Attila így magyarázta, miért lenne kulcsfontosságú a januári kezdés:
Az általános magyar edzésmetodika szerint 12–14 hét egy »makrociklus«. Ebből egy valamirevaló felkészüléshez minimum kettőt kell teljesítenie annak, aki csúcsformába szeretne kerülni. Márpedig a párizsi olimpia úszóversenyeinek a rajtjáig, 2024. július 27-ig pont kettő ilyen makrociklus fér bele.
Selmeci állítása különösen igaz Milákra, aki 2023 áprilisa óta nem versenyzett, nyilvánvaló versenyhiánnyal küzd. Az esetleges visszatérése sikerességét, az optimális, pláne a még épphogy elegendő felkészülési hosszt nagyban befolyásolja az úszó kvalitása, alkata, a pihenő alatti életvitele, illetve az adott ország felkészülési metodikája, továbbá a versenynaptár.
Milák kvalitásával nincs gond, sőt. Csúcsformában a fő számában, azaz 200 pillangón másodpercekkel jobb, mint a világ második legjobb pillangóúszója (az olimpián nem csak egyszer, egymás után háromszor kell leúszni a 200 pillét ahhoz, hogy valaki bajnok legyen. Az első 22 évében annyit edzett és versenyzett, hogy az izomzata, keringése, tüdőkapacitása még ilyen hosszabb kihagyás után is 2–3 hét alatt előhívja a korábbi emlékképeket, újraépül. Alkata is pazar.
Olyan szempontból is, hogy Milák nem küzd az oly gyakori „úszóbetegséggel”, nem hízott két hónap alatt a versenysúlya másfélszeresére, az októberi interjúnk alkalmával saját szemünkkel is megállapíthattuk, hogy igaz, amire utalt, inkább levékonyodott. Az az izommennyiség, ami 2022. június 21-én, a budapesti világbajnokságon úszott a 1:50,34-es világcsúcsa alkalmával jellemezte, mára eltűnt róla.
Milák kvázi „eltűnt”, ám az életvitele normális, eddig nem érkeztek róla negatív hírek, így, ha elhatározza magát, hogy januárban tényleg beleáll a munkába, korántsem a nulláról, nem sokkilónyi súlyfelesleggel kezdi el azt.
A kvalitás, a normális életvitel, a szórványos kondiedzések azonban csak az esélyt adják meg, aminél több kell. Leginkább a Selmeci által említett két makrociklus sérülés, betegség, újabb kihagyás nélküli és maximális fókusszal történő teljesítése. A mesteredző ugyanis azt is megjegyezte, ha
ebből bármilyen okból nem lesz két ciklus, csak egy, akkor én is azt mondom, ezt az olimpiai felkészülést el kell engedni.
Induljunk ki Milák nyilatkozatából, azaz ne féltsük, tudja mit csinál, ezért jár konditerembe is, és januárban tényleg beleáll a munkába.
Nézzük, mi áll Milák előtt
Januártól az úszók már az olimpiai felkészülés hajrájában járnak. Ebben az időszakban nem nagyon lehet variálni a programon. Az első makrociklus az április 9–12. között esedékes kvalifikációs országos bajnoksággal zárul, a második az olimpia kezdetéig tart a csúcsformába hozással, és annak kihegyezésével fejeződik be. Még annak is, aki nem a nulláról, hanem a konditeremből indul, az első makrociklus első heteiben először a vízérzést kell visszaszereznie. Ez komplex tudás, olyan, ami a korábbi napi kétszer kétórányi edzés hiányában jelentősen megkopik, és – nevéből adódóan – a konditeremben képtelenség visszakapni.
Egy úszó optimálisan nyolc hét alatt kerül jól edzhető állapotba. A hosszú pihenő utáni első napokban, hetekben a sportoló még azt tapasztalja, sebesen visszajön a vízérzés, de, amikor az úszók terhelése az első 1–2 heti edzés után mennyiségben és intenzitásban is eléri a maximumot, minden atomjaira hullik, és jön az igazi gödör. 4–6 hétnyi edzés után konkrétan rosszabbnak érzi magát az ember, mint az első vízbeugrása alkalmával. Ne felejtsük el azt sem, Milák február 20-án lesz 24 éves. Míg a 18 éves szervezet mindent kibír, a napi edzések után 1–2 órán belül regenerálódik, addig ez a hatévnyi hendikep már elég ahhoz, hogy a szervezet érezhetően lassabban pihenje ki az egyes edzések okozta sokkot, pláne azok egymásra rakódását. (A regenerálódás lassulása persze nem befolyásolja a csúcsteljesítmény elérésének lehetőségét.) Ezt a mentális gödröt is túl kell élnie annak, aki újrakezdéssel próbálkozik.
Az úszók „ökölszabálya” szerint nulláról indulva leghamarabb 12 hét után versenyképes az ember. Az olimpiát megelőző magyar bajnokság előtt, azaz az első makrociklusban általában két edzőtábor van, és a kettő között rendeznek egy versenyt. A 2024-es versenynaptár úgy alakult, hogy az első szövetségi edzőtábor január 21. és február 8. között, közvetlenül a ritka furcsa, minden úszó által utált időpontba szorított dohai világbajnokság előtt lesz. Aki nem megy Dohába, annak a szövetség viszont rendez majd egy felkészülési versenyt pont azért, hogy ellenfelekkel szemben mérhesse fel, hol is tart a felkészülése. Ugyan a januári visszatérés után még ekkor sem telik le a 12 hetes időszak, de ezen Miláknak pont a versenyhiány pótlása miatt már el kellene indulnia.
A második edzőtábor március 11–30. között lesz. Bő egy héttel később, április 9–12. között van a kvalifikációs országos bajnokság – Milák a 2023-as ob-t követő 2–3 napos szünetben döntött úgy, hogy pihenőre vonul. Ez egyrészt lezárja az első makrociklust, másrészt az újrakezdéstől eltelt 12 hét megfelel az ökölszabálynak is, egyértelműen formát kell villantania annak az úszónak, aki az olimpián eredményt szeretne elérni.
Mi az, ami még egyértelműen Milák Kristóf hitét erősíti?
A topúszók körében egyáltalán nem példa nélküli az, hogy valaki hosszabb-rövidebb időre leáll. Darnyi Tamás 1982 novemberében kezdődő szemműtét-sorozata után egy komplett évet töltött el úszás nélkül. Visszatérése után
- egy hónappal, 1984 januárjában Széchy Tamás már a Los Angeles-i olimpia egyik biztos indulójaként beszélt róla,
- három hónappal később, márciusban már 4:27,77-es időt úszott, ami alig három másodperccel rosszabb, mint Verrasztó Zoltán 1980-as, moszkvai olimpián úszott, bronzérmet jelentő 4:24,24-es ideje – igaz, Darnyi ezt a nagy visszatérést nem 24 évesen, hanem 15–17 éves kora között mutatta be.
De nyilván sokak számára ismert Risztov Éva története is, aki 2005-ben visszavonult, majd négy teljes év (!) kihagyása után 2009 márciusában, pont 24 évesen jelentette be a visszatérését. Egy évvel később 2010-ben már hosszútávúszó világkupa versenyeket, 2012-ben pedig 10 kilométeren olimpiát nyert.
A Milákéhoz időben és térben legközelebb eső példa a hétszeres olimpiai és tizenötszörös világbajnok, amerikai Caeleb Dresselé, aki 2022 júniusában a budapesti vb-n még Milákkal csatázott óriásit 100 pillangón, majd, miután pár századdal megelőzte, visszalépett a 100 gyorstól és kiégésre hivatkozva egy évre teljesen leállt – nászútra ment, utazgatott, vett egy traktort és élvezte az életet.
Az idén októberi budapesti világkupán a szintén olimpiai bajnok Michael Andrew az Indexnek úgy nyilatkozott:
A család sokat segít, ezért is fog sikerülni Caeleb Dressel visszatérése. Boldogan él Floridában a feleségével, Meghannel és az egyéves kisfiukkal. Edzésben van, bár még nem versenyez, de szerintem ott lesz az olimpián.
