Lapunk tizenhat hónapja próbálja megtudni, hogy Hosszú Katinka úszóklubja, az Iron Aquatics milyen feltételekkel használja az irtózatos mennyiségű közpénzből épült, s ugyancsak állami forintokból működtetett Duna Arénát, ám az érintettek majd másfél éve következetesen titkolják a megállapodás részleteit.
Erre most már kevesebb esélyük van, miután az első fokon eljáró bíróság úgy döntött, a múlt évi, budapesti vizes világbajnokság lebonyolításáért felelős Bp2017 Kft.-nek ki kell adnia a Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft.-vel kötött szerződéseket, mert azok tartalma nyilvánvalóan közérdekű adat.
A bíróság a per közben figyelmeztette a Bp2017 -et, hogy megbünteti, ha valamelyik tényállításáról nyilvánvalóan bebizonyosodik, hogy valótlan. Minthogy ez megtörtént, a legnagyobb kiszabható pénzbírság megfizetésére kötelezte az állami céget, amely azóta fellebbezett ebben az ügyben is.
Fotó:Wallace Woon / EPA / MTI
Elvesztette közpénzjellegét
Az állami cég egyébként egészen változatos indoklással állt elő a per során annak érdekében, hogy ne kelljen kiadnia a közérdekű adatokat. De menjünk sorban: első körben egyszerűen figyelmen kívül hagyták megkereséseinket, az adatvédelmi hatóság jelentését, az eljárást. A második fordulóban, immár a per során érveltek azzal, hogy a Bp2017 Kft. nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, az érintett szerződések fedezete pedig nem költségvetési forrás,
Hivatkoztak arra is, hogy adatigénylésünket túlságosan általánosan fogalmaztuk meg. A harmadik lépcsőben az következett, hogy a Bp2017 Kft. nem is kötött ilyen szerződéseket. Ezután a 24.hu bemutatta a levelet, amely szerint a Bp2017 Kft. maga számolt be lapunknak egy Hosszú Katinkáékkal kötött szerződésről, ám a cég ezután az emlékeztető után is tagadta, hogy lenne szerződése Hosszú Katinkáékkal.
A bíróság mindent figyelembe véve alaposnak találta a 24.hu kérelmét, mivel a Bp2017 Kft. minden kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodó szervezet, amelynek ráadásul közfeladatot kellett ellátnia a vb megszervezésével.
Tizenhat hónapos út a bíróságra
A ítéletig 2017 márciusától jutottunk el. Tavaly márciusban kérdeztünk rá ugyanis első alkalommal arra, mennyit fizetnek Hosszúék az aréna használatáért. Akkor kapott nyilvánosságot, hogy Darnyi Tamás úszóiskolájának nem maradt hely a Duna Arénában, míg Hosszúéké megkapta a létesítményt. Akkori információnk szerint pályázatot nem írtak ki, ezért kezdtünk azután érdeklődni, mennyiért használhatják az uszodát.
A Bp2017 Kft. nem válaszolt kérdésünkre, ezzel kezdődött el kálváriánk.
Több kérdésünkre nem felelt Hosszúék klubja, ahogyan hallgattak a minisztériumok is. Sokáig azt sem sikerült kinyomoznunk, melyik állami szereplő az aréna üzemeltetője, végül a Nemzeti Sportközpontok egyik válasza tette egyértelművé, hogy a Bp2017 Kft. volt az, azaz ez a cég köthetett szerződést Hosszúékkal. Addigra már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz (NAIH) fordultunk, amely hosszas eljárása végén kimondta: a Hosszúékkal kötött szerződések egyértelműen közérdekű adatok, így ki kell adni azokat. A NAIH jelentést is közzétett, ami ellen már fellebbezni sem lehetett, ám a Bp2017 Kft. ennek ellenére sem reagált.
A 24.hu ezek után fordult a bírósághoz, amely most első fokon határozott. Időközben egy Bp2017 által szervezett sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy Hosszúéknak nem volt bérleti szerződésük, hanem nem részletezett módon használták a Duna Arénát. A kért szerződéseket e beszámoló után sem kaptuk meg.
És egy darabig még nem is fogjuk, mivel ezzel a 16 hónappal még nem értünk a történet végére: a Bp2017 Kft. fellebbezett mind az ítélet, mind a pénzbírság ellen. Az ügy másodfokon folytatódik.
Kiemelt kép: Illyés Tibor / MTI
