Sport

A magyar vízilabda első külföldi edzője mer nagyot álmodni

Rác Benedek
Rác Benedek

2018. 04. 01. 18:00

Eddig abban a hitben éltünk, a vízilabda igazi magyar találmány. Mi oktatjuk a világot. Ehhez képest a hat kiemelt csapatsportág közül ugyan utolsóként, de a férfi vízilabda-bajnokságban is lesz külföldi edző. Ősztől a szerbiai Miroszlav Bajin a DVSE vezetőedzőjeként dolgozik majd. Interjú a sportág első fecskéjével.
Korábban a témában:

Tudta, hogy ön lesz a magyar férfi pólóbajnokság első külföldi edzője?

Nem, de szerintem ez nem is annyira fontos, sokkal többet számít, hogy a csapatommal a lehető legjobb eredményt érjem majd el. Külföldi vagyok, de hat éve Magyarországon dolgozom, amikor havonta egyszer hazamegyek, akkor ott is azt mondom a visszaút előtt, hogy jövök haza. Magyarul is gondolkozom és egész jól beszélem már a nyelvet, bár nem tökéletesen. Emlékszem, amikor elkezdtem a gyerekekkel foglalkozni, az elején angolul beszéltünk, majd utána hatalmas előrelépés volt, hogy megtanultam magyarul. Háromféleképpen tanultunk, én tanítottam nekik a vízilabdát, ők nekem a magyar nyelvet, és mindannyian gyakoroltuk az angolt. Emellett nem számít annyit, hogy szerb vagyok.

Hogyan kerül egyáltalán Magyarországra egy szerb szakember?

Újvidéki vagyok, a Vojvodinánál dolgoztam és a vidékbajnokságban magyar csapatokkal is sok meccset játszottunk. Ismertem az edzőket, Gyöngyösi András volt a Debrecen edzője, míg Brainszlav Mitrovics a csapat kapusa, vele pedig játszottam együtt annak idején, és akkor kérdezte András, hogy lenne-e kedvem idejönni edzősködni. Nagyon nehéz volt eleinte, a jó napoton kívül semmit se tudtam, de Bane és az elnökség is bízott bennem. Életem egyik legnehezebb, egyben viszont legjobb döntése volt.

A szerb iskola

Mivel mindkét ország utánpótlásában dolgozott már Miroslav Bajinnak, alapos rálátása van a szerb és a magyarországi módszerekre is, így érdekes lehet a véleménye a különbségekről.

“Az iskolai rendszer miatt Szerbiában többet edzenek a gyerekek. Minden második héten délután van iskola, olyankor délelőtt és este is van edzés, amikor délelőtt van iskola, akkor délután edzenek. Így amíg Magyarországon két hónap alatt körülbelül negyven edzése van egy-egy gyereknek, addig Szerbiában hatvan. A második különbség a magyarok játéka jobban épül a kreativitásra, a szerbeknél nagyobb hangsúlyt fektetünk a védekezésre. Illetve a lebonyolítás is más, az ottani utánpótlás-bajnokságok tornarendszerben zajlanak.”

A szakember hozzátette, nem lehet eldönteni, melyik a jobb módszer. Hiszen most a szerbeknek van egy nagyon erős generációja, előtte viszont a magyaroknak volt egy hihetetlent eredményeket elérő korosztálya. Bajin hangsúlyozta, a vízilabda császárai a magyarok, az utóbbi időben az 1999-es, 2000-es, 2001-es korosztállyal dolgozott együtt és sok tehetséggel találkozott.

Huszonkilenc éves volt ekkor és már javában edzősködött, mások ilyenkor még hosszú távú terveket szőnek játékosként.

Tizenkilenc évesen hagytam abba a játékot, amikor pedig visszavonultam, rögtön egyetemre mentem, edzőnek tanultam. Tizenhárom évet vízilabdáztam, három évet játszottam a szerb első osztályban, s immár tizenöt éve edzősködöm. Most 34 vagyok, és nem úgy tekintek magamra, mint egy fiatal edzőre, hanem egy olyan szakemberre, aki tud fejlődni, van még bőven ideje tanulni. Nem félek a felnőttcsapattal való munkától sem, úgy érzem, jó kapcsolatot tudok majd kialakítani a játékosokkal.

Szerb módszerekkel dolgozik?

Nem akarok változtatni a módszereken, inkább a magyar irányvonalba próbálok integrálni egy-két szerbiai elemet, például a sok lábtempót. Nagy hangsúly van taktikán, azon, hogy bizonyos mozgások teljes automatizmussá váljanak. Vegyes módszerrel dolgozom, a gyerekeknek tetszik, eredményeink is vannak, és nem is szabad teljesen háttérbe szorítani egyik felfogást sem.

Nemcsak a férfibajnokság első külföldi edzője lesz, hanem jelen állás szerint az ob I legfiatalabb trénere is. Nem lesz furcsa, hogy a kortársai még a vízben vannak?

Ha egy játékos profi, akkor ezzel nem lesz gond, míg edzőként tartani kell a három lépés távolságot. Ha a játékosok akarnak, akkor egy-egy meccs után elmennek bulizni, amikor lehet ünnepelni, de oda csak ők mennek, az edzőjük nem. Nincs bajom az idősebb edzőkkel. Náluk van a tapasztalat, míg nálunk az energia. Nem félek attól, hogy fiatal vagyok. Oda kell állni a partra és dolgozni.

Másként kell dolgozni a felnőttekkel, mint a gyerekekkel?

A felnőttek kész játékosok, ott már nem feltétlenül technikai képzéssel kell foglalkozni, fontosabb a taktika begyakorlása és szintén nagy a hangsúly a mentális felkészülésen, erősnek kell lenni, bízni egymásban és az edzőben. A gyerekek mindent megcsinálnak, amit kérsz tőlük, a felnőtteknél már másfajta szigorra van szükség.

A szerbek kapcsán rendre szóba kerül a rengeteg munka. Barátját, az Egerben védő olimpiai, világ- és Európa-bajnok Braniszlav Mitrovicsot néha úgy kell elküldeni pihenni. Ön is munkamániás?

Éppen az irodámban ülök és mielőtt beszélni kezdtünk, magyar bajnoki gólokat néztem a neten. Reggel nyolckor az uszodában vagyok és este 10-kor megyek haza. Múlt szombaton például meccsünk volt, aztán ott maradtam az utánunk következő mérkőzésre, majd elmentem a Miskolc-Debrecen ob I-es találkozóra. Ezzel együtt próbálom úgy szervezni az életem, hogy jusson idő a családra, a barátokra. Nem tehetem meg, hogy a vízilabda miatt ne legyen szabadidőm, de igen, mondhatjuk, hogy munkamániás vagyok.

Fotó: Nagy Anita/DVSE

Milyen eredményre lehet képes a Debrecen a következő szezonban?

A célom, hogy bajnokságot nyerjek, de nyilván ezzel a csapattal nehéz. Ezért fontos, hogy minél több olyan játékost neveljek, akik eredményesek lehetnek, olimpián, világ-, vagy Európa-bajnokságon.

De azt is tudom, hogy nem lehet mindenkiből kitűnő játékos. Ezért elengedhetetlen, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel, mert így később majd ők is szívesen hozzák vízilabdázni a gyerekeiket.

Amikor mérges, akkor szerbül, vagy magyarul kiabál?

Inkább szerbül. De nem ez a lényeg, hanem hogy a játékos vegye észre, azért vagyok mérges, mert tudom, képes lett volna jól is megoldani az adott helyzetet és ezt neki is fel kell ismernie.

Nehéz volt megtanulnia magyarul?

Nagyon. Az apukám beszélt magyarul, de én csak felnőttként tanultam meg, miután ideérkeztem. Viszont most már tudom, ez is fontos, ha lesznek majd saját gyerekeim, akkor ők magyarul és szerbül is megtanulnak majd.

Bajin és a magyar kaland

A vajdasági Kikindáról származó 34 esztendős Bajin 2012 nyarán érkezett Debrecenbe, majd három év után Egerbe szerződött, ahol két éven keresztül dolgozott az egyik legjobb magyar klub utánpótlásában, aztán 2017 nyarán visszatért Debrecenbe.

Ekkor már nemcsak mint edző, hanem mint a DVSC utánpótlás szakmai igazgatója, aki az ob I B-ben szereplő gárdát is irányítja, míg a következő idényben már a felnőttcsapat szakmai munkájáért felel.

Egy szerb–magyar mérkőzésen kinek szurkol?

Furcsa kérdés, egyelőre még mindig a szerbeknek. Bár ezt úgy finomítanám, hogy annak a csapatnak, amelyikben játszanak a gyerekeim. Ez a hatodik évem Magyarországon, ez nem múlik el nyomtalanul.

Mi lehet az oka annak, hogy több szerb, délszláv edző dolgozik külföldön, mint magyar?

Van egy jól működő rendszer a szerbeknél, a tapasztalt edzők a vezérek, folyamatosan foglalkoznak a fiatal edzőkkel, rendszeres a kommunikáció. Illetve azt gondolom, a magyar edzők például azért nem mennek külföldre, mert sok klub van Magyarországon, így több a munkalehetőség is. Érdekes viszont, amikor zsinórban nyerte az aranyérmeket a magyar válogatott, akkor sok játékosuk szerepelt külföldön, ami kifejezetten jó útnak bizonyult. Most is több olyan magyar pólós van, aki bármelyik, akár a legerősebb külföldi csapatokban is megállná a helyét, viszont itthon szerepel. Persze azért is, mert a magyar ob I, jelenleg egy prémium szintű bajnokság. Nem véletlen, hogy az előző szezonban két magyar klub, a végső győztes Szolnok és az Eger szerepelt a Bajnokok Ligája hatos döntőjében, míg a mostani idényben Fradi–Miskolc elődöntő volt az Euro-kupában.

Edzői idegenlégió Magyarországon

Amíg vízilabdában meglepő, ha külföldi edzőt választanak – hiszen a magyarok a sportág legjobbjai közé tartoznak, bár a férfi- és a női válogatott élére is pályázott már külföldi szakember az elmúlt években –, addig más sportágakba kézenfekvő, no meg mostanság divatos is, hogy külföldi edzőket hívnak Magyarországra.

Jégkorong.

Gyakorlatilag nem lehet úgy megütni a pakkot, hogy ne találjunk el vele egy észak-amerikai, vagy észak-európai szakembert, ami érthető, mert ezek az országok a hoki nagyhatalmai.

Férfiválogatott: Jarmo Tolvanen (finn).
Erste liga (9 csapat, abból 6 magyar): Mikael Tisell (svéd – DVTK), Greg Lindqvist (svd – FTC), Jason Morgan (kanadai – DAB).
EBEL (1 magyar csapat): Hannu Järvenpää (finn – Volán).
Női első osztály (3 csapat): Mika Vaarala (finn – KMH).

Kézilabda.

Az utóbbi években itt szabadult el leginkább a „pokol”. Vannak spanyolok, délszlávok, de skandinávok is szerepet kapnak.

Férfiválogatott: Ljubomir Vranjes (svéd).
Női válogatott: Kim Rasmussen (dán).
Férfi NB I (14 csapat): Ljubomir Vranjes (svéd – Telekom Veszprém), Carlos Pastor (spanyol – MOL-Pick Szeged), Vladan Matics (szerb- magyar – Grundfos-Tatabánya)*.
K&H Liga női NBI (14): Lars Rasmussen (dán – Siófok – nyártól Tor Odvar Moen – norvég), Golovin Vlagyimir (orosz – MTK)*, Vlatko Djonovics (szerb – Kisvárda), Ambros Marín (spanyol – Győr – a következő szezontól Danyi Gábor), Paul Oldrup Jensen (norvég – DVSC – a következő szezontól).

Kosárlabda.

Egy-egy kivételt leszámítva a délszláv vonal hódít – na ja, arrafelé kosárlabdában is elég jók a szomszédaink.

Férfiválogatott: Ivkovics Sztojan (szerb-magyar).
Férfi első osztály (14): Gaspar Potocnik (szlovén Körmend), Dzuincs Braniszlav (szerb-magyar – Fehérvár)*, Dragan Alekszics (szerb – Szolnok), Andjelko Matics (szerb – Szeged), Szrecsko Szekulovics (szerb – Falco), Teo Cizmic (horvát – Paks), Nikola Lazics (szerb – Jászberény).
Női első osztály (11): Gabriel Carrasco (spanyol – Pécs), Stefan Svitek (szlovák – DVTK), Djokics Zseljko (szerb-magyar – Szekszárd)*, Roberto Íniguez (spanyol – Sopron).

Labdarúgás.

Futballban közismert a helyzet, az utóbbi időben a német vonal volt a legerősebb, de szlovák és szerb edző is dolgozik az NB-ben, a válogatottnál meg a friss sebek fájdalmas feltépését jelenti, hogy emlékeztetjük magukat, hogy itt is külföldi, pontosabban belga szakvezető dolgozik a nemzeti csapat mellett.

Férfiválogatott: George Leekens (belga).
OTP Bank Liga (12 csapat): Thomas Doll (német – FTC), Michael Hipp (szlovák – Haladás), Marko Nikolics (szerb – Videoton), Michael Oenning (német – Vasas), Nebojsa Vignjevics (szerb – Újpest).
Női NB I (8): –.

Röplabda.

Klubszinten kevés a külföldi tréner, viszont a kézilabdához hasonlóan mindkét kapitány külföldi.

Férfiválogatott: Bogdan Tanase (román).
Női válogatott: Jan De Brandt (belga).
NB I, férfiak (11): Szasa Nedeljkovics (szerb-magyar – Kecskemét)*.
NB I, nők (12): Horatio Bastit (argentin – UTE).

Vízilabda.

Így érkeztünk el a a legmagyarabb labdajátékhoz, ahol eddig nem volt jellemző a külhoni edző. Férfiaknál semmiképp.

Ob I, férfiak (16): – (ősztől szerb – Miroslav Bajin).

*a csillaggal jelölt edzők magyar állampolgársággal is rendelkeznek

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.