Sport
olimpiai park budapesten (Array)

Eldőlt: a MOB megpályázná a 2024-es olimpiát

Sport24
Sport24

2015. 06. 10. 12:17

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szerdai közgyűlésén úgy döntött, hogy támogatja a 2024-es olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását. A befektetés 774 milliárd forintra rúgna, de nyereséges lehet a rendezés.

A MOB javasolja Budapest közgyűlésének, hogy szintén támogassa a szándéknyilatkozatot, valamint hatalmazza fel Tarlós István főpolgármestert, hogy a főváros képviseletében a MOB-bal közösen nyújtsa be a jelentkezést.

MOB-közgyűlés (Array)A MOB közgyűlése megszavazta
Fotó: MTI

A közgyűlés a határozat előtt meghallgatta a megvalósíthatósági tanulmányról készült beszámolót, amely szerint a “budapesti olimpia megvalósítható és megtérülő vállalkozás, a magyar pályázat esélyes a 2024-es olimpiára”.

A tanulmány szerint az olimpia gazdasági előnye, a nemzetgazdaság többletjövedelme 1100 milliárd forintra becsülhető, az olimpiához szükséges befektetés összege pedig ennél kevesebbre, 774 milliárd forintra tehető. A dokumentum úgynevezett masterplanje dél-budapesti helyszínt javasol, de vidéki helyszínekkel is számol, és 2024. július 19. és augusztus 4. közötti időpontot tart megvalósíthatónak.

A pályázási folyamat:

9 évvel a játékok előtt, azaz idén:
– az illetékes nemzeti olimpiai bizottság jelzi a NOB-nak, melyik várossal jelentkezik a játékok megrendezésére
– a NOB információs szemináriumot tart a jelentkező városoknak

8 évvel a játékok előtt
– a városok benyújtják a jelentkezési dokumentációjukat (application file)
– a NOB végrehajtó bizottságának szelektálása nyomán a versenyben maradók pályázó városokká válnak
– a városok megfigyelőként részt vesznek a közbeeső olimpián (ez a játékok idejétől függően történhet akár az első, azaz a jelentkezési szakasz során is)
– a pályázó városok a NOB által szervezett műhelyfoglalkozások, munkatalálkozók keretében tisztázhatják a felmerült kérdéseket
    
7 évvel a játékok előtt 
– a városok benyújtják a pályázati dokumentációjukat (candidature file)
– az értékelő bizottság ellátogat a pályázó városokba
– az értékelő bizottság jelentést készít
– a pályázó városok technikai eligazítást tartanak a NOB-tagoknak
– a pályázó városok a voksolást megelőzően tartják meg utolsó prezentációjukat
– a NOB tagsága szavazással kiválasztja a rendező várost

Budapesti olimpia kilencedszer.
Az eddigi 30 nyári olimpia közül 9 esetében merült fel annak a lehetősége, hogy a magyar főváros házigazda legyen:
   
1896: A rendezést Athén kapta, az előkészületek azonban nagyon vontatottan haladtak, ezért az “ötletgazda” Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felmerült
Budapest esetleges szerepvállalása. Egy Averoff nevű, dúsgazdag görög kereskedő azonban a görögök segítségére sietett és az ókori játékok hazájában rendezték az első újkori olimpiát.

1916: A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten tartották. Ekkor merült fel olimpiai helyszínként a magyar főváros. Hat pályázó közül később Berlinnek ítélték a rendezés jogát, de az olimpia az I. világháború miatt elmaradt.

1920: Budapest még a világháború kitörése előtt ismét a jelöltek között volt, de mint vesztes hatalom még a magyar sportolókat sem engedték indulni Antwerpenben.

1936: Tizenhárom város, köztük négy német és Budapest jelentkezett olimpiarendezésre. A magyar főváros szavazatot sem kapott. Már az első körben eldőlt a küzdelem Berlin (43) javára Barcelona (16) ellenében.

1940: Budapest is a pályázók között volt, de a szavazás Tokiónak kedvezett (36) Helsinkivel (27) szemben. A japán főváros később visszalépett, Helsinki 1938-ban elvállalta a vendéglátást, de a II. világháború miatt az olimpia elmaradt.

1944: Budapest újra a pályázók közé került, de a szavazást London nyerte (20) Róma (11), Detroit (2) és Lausanne (1) előtt. Végül erre az olimpiára sem került sor.

1960.: Hét város, köztük Budapest pályázatáról 1955 tavaszán Párizsban döntöttek. Róma a harmadik körben kapta meg a rendezés jogát (15, 26, 35) Lausanne előtt (14, 21, 24). Budapest az első
körben 8, a másodikban 1 szavazatot kapott, a harmadikban már egyet sem.
    
2001: Orbán Viktor miniszterelnök lausanne-i látogatása során bejelentette Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek a 2012-es játékokra vonatkozó kandidálási szándékot. 2002. február 26-án az Országgyűlés elfogadta azt a határozatot, amely a XXX. olimpiai játékok és a XIV. paralimpia 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szól, s őszre elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány. 2003. április 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósításához Budapest számára, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges források.

2005: Budapesten 15 magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM) egyesület, amelynek célja, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát 2016-ban vagy 2020-ban. Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága 2009 decemberében úgy döntött, benyújtja a 2020-as olimpiarendezési pályázatot előkészítő törvénytervezetet a Parlamentnek, ám a törvényjavaslat tárgyalása nem kezdődött el. Februárban a Nemzeti Sporttanács, majd a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) is jelezte, nem támogatja a törvényjavaslatot.

2015: A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése úgy döntött, hogy javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.