Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület adatai szerint a hazai méhek harmada elpusztult, számuk egy év alatt 1 millió 100 ezerről 750 ezerre csökkent. A legfőbb ok a szélsőséges időjárás – írta a közrádió alapján a hirado.hu. Nemcsak a kevesebb méh okoz problémát, a megmaradt állomány termelőképessége is fele a korábbinak. A hozzáértők szerint akár 20-30 százalékkal is emelkedhet a méz ára, sőt, lesznek olyan mézfajták, amelyek teljesen eltűnnek a boltokból.
Főállás és hobbi
Nagy Gyula, a Méhészek Fejér Megyei Egyesületének elnöke azt mondta: a méhek számának csökkenése miatt idén feleannyi méz lesz majd, mint tavaly, ami már a megélhetésüket is veszély be sodorhatja. „Körülbelül tizenöt-tizenhatezer méhészet, tehát méhészcsalád van Magyarországon, ennek egy része főállású méhész, őket jobban érinti, a többiek pedig hobbiméhészek, nekik is elmarad a jövedelmük” – részletezte.
Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke (OMME) a Krónikának azt mondta: idén gyakorlatilag nincs repceméz. Az akáccal is gond van, mert a déli akácterületeken ugyan gyűjtött az állomány, de a termelőképessége nem volt megfelelő. A szakemberek szerint a fogyasztóknak mégsem kell lemondaniuk a hazai mézről, a boltokba elegendő mennyiség kerül. A termés csökkenése miatt exportra jóval kevesebb jut majd.
A Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében többféle támogatásra is pályázhatnak a méhészek. A rendelkezésre álló 1,2 milliárd forintos összeg évente 200 millió forinttal nő majd. Több olyan támogatási eleme van a programnak, amely akár eszközbeszerzések, méhanyák beszerzése vagy éppen a betegségek elleni megelőzés céljából segít kezelni az ilyen típusú károkat, problémákat – mondta Feldman Zsolt, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
Ütköznek egymással a méhészek és a gazdálkodók érdekei
Kozben a teol.hu arról ír, hogy pár héten belül kezdődik a repce vetése, a méhészek azt szeretnék, ha a vetőmag már nem tartalmazna csávázószert, a gazdák viszont attól tartanak, így kevesebb lesz a termésük és több a permetezés. A méhészek által kifogásolt hatóanyag fiatal korukban védi a növényeket a támadó kártevőktől. Az OMME elnöke azt mondta: tudja, hogy a gazdák húszszázalékos terménykieséstől tartanak.
Mészáros László közölte: levélben kérte az agrártárca vezetőjét, hogy a repce vetésénél vegyék figyelembe a csávázószerek tiltását. Ugyanakkor hangsúlyozta, az érdekeket össze kell hangolni, végig kell gondolni, mikor, milyen technológiával nyerünk többet. A pillanatnyi haszon miatt érdemes-e a környezetet végérvényesen károsítani. Nyilván sok érdek ütközik, hiszen a vegyszergyártó, vetőmagot forgalmazó cégek nem könnyen mondanak le az extraprofitjukról, de a termelőknek és a méhészeknek meg kell találniuk azt a közös utat, melyen haladva mind a ketten jól járnának.
A lavinát az unióban a zöldek indították el. Azt állították, a rovarölő csávázó kijuttatása árt a méheknek. Egy a teol.hu által megkérdezett megyei gazdálkodó, növényvédelmi szakmérnök elmondta, számára érthetetlen a méhészek aggodalma. A csávázószerek ugyanis 1 milligrammnál is kevesebb hatóanyagot tartalmaznak, mely a növény fejlődésével ezerszeresre hígul, mire a növény pár leveles állapotú lesz, kimutathatatlan benne a hatóanyag. Ezt számtalan kísérlet igazolta.
Egy másik szempont
A Greenpeace regionális vegyianyag szakértője szerkesztőségünkkel ugyanakkor azt tudatta, hogy az uniós szakhatóság számos bizonyíték, mérési eredmény alapján kezdeményezte egyes csávázószerek betiltását. Simon Gergely jelezte, hogy rengeteg kísérlet igazolta, hogy ezen szerek benne maradnak a pollenben, nektárban és 1 mg egyébként is mintegy 300 ezer méh halálos adagja.
A méhek és más növényeinket beporzó rovarok pusztulása az elmúlt húsz évben világszerte erősödő jelenség lett. Márpedig a méhek jelentősége óriási, munkájuknak köszönhetünk minden harmadik falat ételt, az élelmiszer-növények nagy részén túl a vadon élő növények 90%-a is rovarok beporzásával szaporodik. Egy Einsteinnek tulajdonított mondás szerint ha a méhek kipusztulnak, négy évre rá az emberiség is követi őket – emlékeztet a Greenpeace, amely egyedüli hosszútávú megoldásnak a vegyszerintenzív nagyüzemi mezőgazdaságról való lemondást és az ökológiai gazdálkodásra való áttérést tartaná.
