Poszt ITT

Teljes gőzzel épül a királyság Magyarországon

Lassan kirajzolódik, mit is gondol Orbán az újabb négyéves (?) ciklusának menetéről.

A Várba költözik a kormány – amennyire tagadta a Fidesz több éven át, hogy ilyen tervei lennének, olyan egyszerűen és magától értetődően ücsörgött a hírek között ez az aprócska információ (csak egy adalék a NER természetrajzához, hogy a néhai dr. Zumbok Ferenc, a Várnegyed megújításáért felelős kormánybiztos még egyértelműen állította a hvg-nek, „nem igaz, hogy a miniszterelnök a Várba készül”, és hogy ő ehhez nem fog asszisztálni. Nem sokkal később elhunyt – így tiszteli a kormány a saját megbízottjának szakmai megfontolásait.) Rengetegen leírták már, hogy a város fölé, a korábbi királyi, császári, kormányzói rezidencia közelébe vonuló kormányfő a magyar történelem kevésbé demokratikus vezetői mintáit követi, hagyományait erősíti. Azt is sokan tudják, hogy Rákosi is fel akart költözni a Várba. A magyar történelem máig tartó fő vonulata az elit úrhatnámsága, a feudalizmus. Ez lenne a szolgáló állam? Orbán mégis hogy gondolja, hogy hitelesen szól a szájából „a néppel, a népből, a népért” frázis? Azt is biztos hallotta, hogy a diktátorok előszeretettel  hivatkoznak a nép érdekeire.

Jó, hát felmegy a Várba, de ettől még gondolkozhat demokratikusan, nem? – kérdezhetik a jóhiszeműek. Bár a szimbolikus politikai gondolkodásra mindig is nagy hangsúlyt fektető Orbántól furcsa lenne ez a vakság (hisz még a Szabadság téri emlékmű szimbolikáját is elmagyarázta Dávid Katalin művészettörténésznek, jóllehet ilyet politikusok nem szoktak). De rendben, menjünk tovább.

A kormány Várba költözésével együtt pár minisztérium vidékre költözik. Miért? Hogy? Jobb lesz így a munkaszervezés? Hatékonyabb lesz a munka? Ha azt mondjuk, Budapest a nagy vízfej, miért költözött Esztergomból vissza a fővárosba az Alkotmánybíróság? Mit segítene amúgy ezen a minisztériumok vidékre költöztetése? Semmi gyakorlati ok nem szól emellett a pénzpazarlás mellett. Annyit azért sugall, hogy így lefokozza a minisztériumok szerepét. Tudjuk, Orbán milyen bizalmatlan – el tudnánk képzelni, hogy valós döntési pozíciókat hagyna olyanok kezébe, akik tőle távol, vidéken tevékenykednek?


Nagy Kriszta Tereskova festménye

Ezért nem is csoda, hogy iszonyatosan felduzzasztotta a Kancellária hatalmát, amelynek élén Lázár János áll. A magyar politikai-hatalmi berendezkedés egyre jobban közelít a német kancelláriai képviseletre, azzal a különbséggel, hogy az ott létező hatalmi gátak (fékek és ellensúlyok) itthon nem léteznek. Pl. a német kancellári berendezkedés fontos eleme a miniszteri felelősség és önállóság. Ezzel egy időben Orbán úgy nyilatkozik: aki Lázárt támadja, őt támadja. És ezzel pont ezt az önállóságot és számonkérhetőséget szünteti meg. (No meg persze fenntartja a háborús retorikát – most össze kell fogni, most nincs itt a bírálat ideje, elvégre már a norvég pénzügyi tankok támogatási lánctalpa is a magyar földet szaggatja felfele.)

Orbán már többször tettekkel mutatta ki, mit gondol a magyarok köztársaságáról – tán a legerősebb gesztusa dr. (?) Schmitt Pál államelnöki kinevezése volt. Aki egy ilyen szellemi kapacitású, ilyen mértékű autonómiával bíró embert tesz az ország legfőbb közjogi méltóságának székébe, az el is mondta, mire tartja a köztársaság intézményét. (Persze a szimbolikus lépések mellett nemszimbolikus, politikai lépések tömege bizonyítja, mire tartja a köztársasági, demokratikus értékeket Orbán.)

Teljes gőzzel épül a királyság. A szólásszabadság épp egy hármas sorozást kapott a bordáira (reklámtörvény, kommentelési ítélet, origo), a kormány a Várba költözik, és ott letekint az alattvalóira, akik vadonatúj zenélő biciklik mellől boldogan integetnek fel. Szemükben az öröm könnyei csillognak. A Nagy Testvér szeret minket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik