A hétfő esti frakcióülést követő sajtótájékoztató bejelentése nem okozott semmiféle meglepetést, ahogy ezt Orbán Viktor már a péntek reggeli szokásos rádióinterjújában előre jelezte. Ha valaki nagyon résen volt, egy egészen apróka váratlanságot mégis felfedezhetett: a szavazás időpontját. A sajtó ugyanis a jövő hét hétfőt tippelte, ráadásul olyan magabiztossággal, hogy nekem aznapra már volt lebeszélt interjúm is a témában. Ehelyett szűk másfél héttel későbbre, május 2-ára került a választás. Ezzel függ össze a mai bejelentés egyetlen valódi kérdése: miért választanak ilyen sokára a képviselők köztársasági elnököt?
Amikor nem ér véget idő előtt az államfő megbízatása, a csere szép komótosan zajlik, van idő mindenre. Noha a jelölés és a szavazás között pattogósan telnek a napok, általában csak egy hét telik el, utána lassul a tempó. Sólyom László megválasztásakor majdnem két hónap, Schmitt Pál esetében is több, mint egy hónap telt el a megválasztás és a hivatalba lépés között. Nem véletlen mindez: az alkotmányos szabályoknak megfelelően a hivatal idő vége előtt legfeljebb hatvan, de legalább harminc nappal kell az Országgyűlésnek dönteni. Nem maguknak csinálnak így kényelmesen hosszú időt a felkészüléshez és az átadás-átvétel lebonyolításához a hivatalt váltó államfők, hanem a szabályokba kódolva van ez a lassú átmenet.
A megbízatás idő előtti megszűnése esetén azonban értelemszerűen nincs mód efféle lazaságra. Az Országgyűlés elnöke ideiglenesen gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit, eközben őt is helyettesíteni kell. Ez elég nagy borulást jelent ez az államszervezet fontos vezető posztjain, célszerűnek tűnik ezért ezen az időszakon minél hamarabb túlesni. Az Alaptörvény ennek megfelelően előírja, hogy legfeljebb harminc nappal a korábbi államfő megbízatásának végét követően új köztársasági elnököt kell választani. Ilyen esetben nincs mire várni a hivatalba lépést illetően sem, az alkotmányos szabály szerint a megválasztását követő nyolcadik napon elkezdi az éles munkát az új államfő.
A normál ciklusváltáshoz képest a rendkívüli váltás meglehetősen sebesen zajlik le. Kevesebb idő marad így az összes ilyenkor szükséges jogi, szakmai és emberi teendő elvégzésére. Jogi teendő például a fennálló összeférhetetlenségek megszüntetése. Szakmai teendő az új elnöki stáb összeállítása, az elnöki program megfogalmazása és nyilvános bemutatása. Emberi teendő pedig az új, különösen Áder János és családja esetében markánsan megváltozó életre történő felkészülés.
Innen nézve érthetőnek tűnik, hogy Schmitt Pál lemondása és utódja megválasztása – április 2. és május 2. – között miért telik el a törvény által megengedett maximális harminc nap. A hivatalba lépés dátuma így május 10. lesz, ezzel a mai jelöléstől addig mindössze 24 nap telik el. Ez még így is jóval kevesebb, mint bármelyik korábbi elnökváltás esetén a két mérföldkő között eltelt másfél-két hónap.
A hétfői bejelentéssel a bizonytalanság és a találgatások időszaka lezárult. Ennek épp ideje volt, nem nagyon lehetett volna már tovább titkolózni, ebben a szakaszban az időhúzás már kockázatokkal járt volna. Innentől viszont a politikai tét megszűnt, a döntés sínre került, a további időnyerés valós kockázattal nem jár, ugyanakkor megkönnyíti a rendkívüli államfőváltás amúgy sem egyszerű, eddig még soha ki nem próbált folyamatát.
Még néhány érdekesség az igazán ínyenceknek. Innentől borul az eddigi jól megszokott időszámítás az augusztus eleji hivatalváltással és az ebből fakadó júniusi elnökválasztással. A május eleji új fordulóponttal a rendes elnökválasztások hónapja ezen túl leginkább a március lesz. A következő ilyen rendes választásra 2017-ben kerülhet majd sor, tehát még a 2014-ben választott új országgyűlés fog a következő államfőről szavazni. Ez a következő elnöki ciklus – amelyet elméletileg szintén betölthet majd Áder János – azonban a legtöbb idejét, az utolsó négy évét már a 2018-ban választott új parlamenttel tölti majd társbérletben. Ez a parlament azonban még éppen a választások előtt, 2022 márciusában tud új államfőt választani, aki a következő kormányzati ciklust végigkísérheti majd, akár tetszik ez majd az újaknak, akár nem. Róla még egyelőre keveset tudunk, csupán egyet biztosan: a kétciklusos korlát miatt ő már biztosan nem Áder János lesz.
