Május közepén gyakori jelenség, hogy a szilvafa a fejlődő, zöld gyümölcseinek egy részét lehullatja, ez azonban többnyire a fa természetes önszabályozása, nem pedig betegség jele, írja a Hobbikert.
A lap cikke szerint bár elsőre ijesztőnek tűnhet, amikor a fejlődő gyümölcsök jelentős része a fűben végzi, a legtöbb esetben nincs ok a pánikra. Valójában egy élettani szempontból indokolt, természetes folyamat zajlik a kertben, amely hosszú távon a megmaradó gyümölcsök minőségét szolgálja.
A rendkívüli mennyiségű fejlődő gyümölcs óriási terhet jelent a növénynek. Egy fejlődésben lévő, fiatal fa egyszerűen nem képes az összes megkötött szilvát kinevelni anélkül, hogy ne veszélyeztetné a saját egészségét vagy az ágrendszer épségét.
A lehulló szemek miatt kieső mennyiség valójában a minőség záloga. A fa a létfontosságú energiákat a megmaradó gyümölcsök felé csoportosítja át. Ha ez a természetes ritkulás elmaradna, a szilvák aprók, alacsony cukortartalmúak maradnának, és a fának sem maradna energiája a következő évi termőrügyek differenciálódására, írják.
Felhívják arra is a figyelmet: ha viszont a hullást kártevő, például a polgári szilvadarázs lárvája okozza, a gyümölcsökön apró, sötét furat látható, a belsejük rágott, odvas, és jellegzetes, kellemetlen poloskaszagot árasztanak.
