A magyar olvasók számára is tanulságos eset történt nemrégiben a Bell Pottinger nevű kommunikációs céggel az Egyesült Királyságban, miután a nevüket összefüggésbe hozták egy rasszistának minősített dél-afrikai gyűlöletkampánnyal. Az eset végén a The Public Relations and Communications Association (PRCA) nevű brit szakmai szervezet egy jogi iroda segítségével több mint 45 ezer oldalnyi dokumentumot tanulmányozva és többszöri meghallgatásokat tartva végül kizárta tagjai közül a PR-céget, sőt mostantól öt évig esélyük sincs visszakerülni a PRCA-ba.
Az eset súlyosságát mutatja, hogy jogerős határozattal a brit PR-szövetség, a PRCA 1936-os megalapítása óta kizárásra nem volt példa – írja a cco.hu.
Fehérek felsőbbrendűsége
A kommunikációs szakportál felidézte a vezetők közé tartozó integrált, nemzetközi hírnévmenedzsmenttel foglalkozó vállalat botrányát, mellyel kiemelten foglalkozott a BBC és a The Guardian, a The Huffington Post és a londoni Metro újság is. A balhét az váltotta ki, hogy a Bell Pottinger ellen a Democratic Alliance nevű dél-afrikai ellenzéki párt panaszt tett, miután a párt tudomására jutott, hogy az ügynökség részese volt a #WhiteMonopolyCapital nevű, Twitteren zajló és kamu Twitter-fiókokat (fake users) is alkalmazó kampánynak. A Democratic Alliance úgy tartotta – és ezt az érvelést utóbb a PRCA is elfogadta – hogy a Bell Pottinger közreműködésével a dél-afrikai Oakbay cég számára lefolytatott kampány gyűlöletkeltő és megosztó volt. A kampány főleg attól volt rasszista, hogy kifejezetten a fehér bőrszínű üzletemberekhez szólt, hangsúlyozta a bőrszínt a twitteres hashtagben, vagyis egyfajta gazdasági apartheid volt, hiszen gyakorlatilag a fehér bőrű üzletemberek felsőbbrendűségére épült.
Ez a döntés egyértelművé teszi elkötelezettségünket a public relations és a kommunikációs szakma etikai normáinak betartása érdekében
– mondta a Bell Pottinger kizárását bejelentő sajtótájékoztatóján Francis Ingham, a PRCA vezetője.
Szinte biztosan vége a Bell Pottinger sikerszériájának
A cco.hu szerzője megjegyezte: azon túl, hogy a Bell Pottinger cég már önmagában véve is komoly hírnévvesztést volt kénytelen elszenvedni a balhé hatására, nem kizárt, hogy a Bell Pottinger jövője is veszélybe került. Bár versenypályázaton ezután is indulhatnak, vagyis a jövőben is kaphatnak megbízásokat, a Bell Pottingerben 27 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Chime kommunikációs vállalat (mely a Sir Martin Sorrelhez és az amerikai Providence Equity Partners befektetői céghez tartozó WPP csoport érdekeltsége) egy ideig értékesíteni szerette volna részvényeit, de az elmúlt két hétben egyszerűen kompenzáció nélkül visszaadta azt, vagyis voltaképpen értéktelennek tekintette az eddig körülbelül 5 millió font értékű részesedését. A válság további mélységére utal, hogy a PR-céget alapító Lord Bell tavaly már kiszállt a vállalkozásból, részben pont az ellentmondásos Oakbay szerződést jelölve meg indokként. Ráadásul a cég több jelentős meglévő ügyfelét is elvesztette, tegnap például éppen a HSBC bank közölte azt, hogy nem hajlandók tovább együtt dolgozni a céggel. Vagyis a botrányba kevedett cégnek egyre nehezebb lesz ügyfeleket szereznie, illetve azokat megtartania. Nemrég lemondásra kényszerült a Bell Pottinger ügyvezetője, James Henderson is. Utódjának Herbert Smith Freehillst nevezték ki a minap, bár mint kiderült, Henderson a tulajdoni részét (40 százaléknyi részvényt) azért megtartotta, ami miatt továbbra sem csendesedik el a botrány, mivel sokan ezek után úgy tartják, hogy Henderson a cég működéséből csak névleg vonul ki, és a gyakorlatban azért ha lesz még profit, azt szívesen felvenné ezután is részvényesként.
Beosztottal akarták elvitetni a balhét
A portál szerint súlyos hiba volt az is, hogy a cég vezetője, James Henderson eleinte nem volt hajlandó lemondani, és azzal próbált védekezni, hogy félrevezették, az ügyet pedig egy beosztott munkatárssal próbálták elvitetni. Hosszú időnek kellett eltelnie, mire végül mégis meghozta a döntést. Érdekes az is, hogy a Bell Pottinger weboldalán még nem található utalás a krízisre, illetve nem reagáltak a brit PR-szövetség által meghozott súlyos, őket a tagjai közül kizáró döntésre. A legutolsó, a témával kapcsolatos kommunikációjuk egy 2017 júliusi közlemény, és a Twitter oldaluk sem frissült azóta. Ez a hallgatásba burkolózó magatartás eléggé ellentétes azzal, amit egy PR-cégtől várna az ember kríziskommunikáció gyanánt, amikor róluk harsog a brit média meghatározó része.
További érdekesség, hogy az ítélet tegnapi megjelenésekor az ügyben megrendelőként érintett Oakbay honlapja kedden egy ideig nem volt elérhető, mostanra azonban helyreállították a weboldalt. A nyitóoldalt megnyitva azonban itt sem szerepel elnézéskérő üzenet, bár van egy néhány mondatos szöveg arról, hogy az Oakbay milyen jelentős összegeket fektetett be Dél-Afrikában, és több mint 8 ezer embernek adnak munkát. Azt is közlik, az Oakbay folytatja a befektetéseket Dél-Afrikában, népszerűsíteni fogja az országot, és új munkahelyeket teremt, valamint folytatja fizetni az adófizetést, amiből egész Dél-Afrika profitál, de a botrányról nem tesz említést a szöveg.
A kommunikátorok is felelősek
A cco.hu szerint az eset rávilágít a vállalatok politikai kampányokban való felelősségére. A PR-cégeknek is rendkívüli a felelősségük a közbeszéd alakulásában, és látszik, hogy nem szabad bevállalni efféle hatalmas kockázatokat, hiszen ezek etikai aggályokat vetnek fel, és az adott kommunikációs ügynökség megítélését is veszélyeztethetik.
Épp ezért a felelősen gondolkodó kommunikációs ügynökségek jól teszik, ha inkább nem vállalnak el gyűlöletre épülő politikai kampányokat. Látszik, hogy nyugaton, sőt tőlünk délre, még Afrikában is komolyan megüthetik a bokájukat azok, akik mégis ilyesmihez adják a nevüket.
A szakportál szerint Bell Pottinger esete a szakmára sem vetett túl jó fényt, pedig az elmúlt időszakban így is főleg az iparágat érintő negatív információk uralták a közbeszédet. Max Clifford PR-guru például egy durva pedofilbotránnyal került be a médiába. A cco.hu másik példaként a negatív kampányok egyik meghonosítóját, a néhány hete elhunyt Arthur Finkelstein politikai kommunikációs tanácsadót (Habony Árpád üzlettársát, a Fidesz egyik tanácsadóját) említette, akinek munkássága a portál szerzője szerint feltehetőleg inkább ártott a szakma megítélésének, mintsem segített. A cco.hu szerint épp itt lenne az ideje, hogy a kommunikációs szakma képviselői tegyenek valamit a jelenség ellen, és hogy ne csak negatív hangvételű cikkek uralják a szakma kapcsán a közbeszédet. Időszerű lenne például kizárni a tagok közül azokat, akik gyűlöletkampányokban vesznek részt.
Kiemelt kép: Bell Pottinger elleni tiltakozás. Fotó: lobbyingtransparency.org
