A 4-17 évesek tévénézéssel töltött ideje 2 óra 57 perc volt, a 18-49 éves korcsoporté pedig 3 óra 16 perc, ami a gyerekek esetében 19 perces, a 18-49 éveseknél pedig 15 perces csökkenést jelentett. Az 50 évnél idősebbek naponta átlagosan 5 óra 59 percet tévéztek az év harmadik negyedében. Ez 5 perccel volt kevesebb mint egy évvel korábban – állapítja meg a Nielsen Közönségmérés aktuális összefoglalója. (A cég végzi Magyarországon a televíziós nézettségmérést a mintába bekerült fogyasztókhoz kihelyezett mérőműszer segítségével.)
Jön fel az időeltolásos tévénézés
A 4-17 és a 18-49 éves korosztály a tévénézésre fordított idejének 1,3 illetve 1,7 százalékát töltötte késleltetett tévés tartalom fogyasztásával, az 50 év felettieknél ez az arány 1 százalék volt.
Nagyot ugrott a filmcsatornák részesedése
Csökkent az RTL Klub és a TV2 együttes közönségaránya
A többi tematikus csatornacsoport részesedése viszonylag stabil maradt: 1 százalékpontnál kisebb volt az elmozdulás a tavaly mért értékektől az általános szórakoztató, az életmód, a sport, a zene, az ismeretterjesztő és a gyerekcsatornák, valamint a DVD/Videó esetében is,
Sok időt fordít a néző hírekre, közéletre is
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak a Nielsen Közönségmérés Kft. által műsorszinten mért csatornák körében. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 11,3 százalékos volt, míg a műsorfogyasztás 15,7 százalékát tette ki. A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematikájú műsorok a sugárzási idő 2,8 százalékát mondhatták magukénak, míg a nézők ennek több mint háromszorosát, műsorfogyasztásuk 9,2 százalékát erre fordították. Az információs műsorok 3,5 százalékos kínálati arányához képest szintén lényegesen nagyobb, 4,6 százalékos volt az érdeklődés. A „nem zenés fikciók” 29,6 százalékban részesedtek a sugárzási műsoridőből, és a fogyasztási arányuk is igen hasonlóan alakult: 30 százalék volt a harmadik negyedévben. A „nem zenei szórakoztató” tematika esetében a sugárzás és a fogyasztás aránya is majdnem megegyezett: 7,6 százalékos kínálatukhoz képest a 8,1 százalékban választották a nézők ezeket a műsorokat. (A „nem zenés fikciók” kategória elemei: 1. Fikció gyerekeknek; 2. Animáció gyerekeknek; 3. Animáció felnőtteknek; 4. Irodalmi művek előadása; 5. Színházi közvetítés (nem zenés); 6. TV-film, TV-játék; 7. Szappanopera, telenovella; 8. Sorozat (folytatásos); 9. Sorozat (önálló); 10. Egyéb fikció, dráma)
Kicsi volt az igény a kulturális műsorokra
Bár a programkínálat 9,8 százalékát a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok alkották, a nézők tévéfogyasztásának csupán 4 százalékát tették ki, de a kínálati arányhoz viszonyítva csekélyebb mértékben kapcsoltak a „zene” és az „egyéb” (pl. reklám, műsorajánló) típusú műsorokra is.
Az olimpia megváltoztatta a sportműsorok iránti igényt
Rendszerint ez jellemző a sportműsorok esetében is, de a második negyedévhez hasonlóan itt is részben egy rendkívüli sporteseménynek, a Riói Nyári Olimpiai Játékoknak köszönhetően volt közel azonos a kínálat és a fogyasztás aránya: 7 százalékos sugárzási arányukhoz képest a nézők otthoni tévénézési idejük 7,2 százalékát erre fordították.
A legtöbbször sörreklámot nézett a magyar
A Nielsen Közönségmérés adatsorából az is kiderült, hogy napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal is az első helyre a „sör” került, második a „puding, tejalapú desszert”, a harmadik helyen pedig a „szénsavas üdítő” termékosztályának televíziós hirdetései állnak az idei harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján a mért csatornák körében. (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
