Kultúra hátsó ablak

Maga Edison küldött fonográfot Tolsztojnak, az orosz író hangja így ma is hallható

TASS / AFP
TASS / AFP

A 196 éve született orosz író, Lev Tolsztoj egész életét végigkísérték a társadalmi, politikai és technológiai változások. A hedonista arisztokratából lett teológus az orosz forradalmat már nem élte meg, számos technológiai vívmánynak viszont már tanúja lehetett: róla készült az első színes fénykép Oroszországban, 80. születésnapját pedig filmen is megörökítették, 1908-ban.

Ugyanebben az évben Tolsztoj több hangfelvételt is készített egy fonográffal, amit maga Thomas Edison küldött neki.

Az új technológia iránt érdeklődő Tolsztoj 1895-ben készítette el első hangfelvételeit. Ezek később egy berlini archívumba kerültek, csak a második világháború után vitték őket vissza a Szovjetunióba. Amikor Stephen Bonsal, a New York Times szerkesztője 1907-ben megtudta, hogy Tolsztoj érdeklődik a hangrögzítő technológia iránt, megígérte, hogy küld az írónak egy Edison-fonográfot. A történet Edisonhoz is eljutott, aki úgy döntött, inkább maga küldi el ajándékba egy készülékét Tolsztojnak. Küldött is egy fonográfot az író birtokára, a félreértések elkerülése végett pedig „ajándék Leo Tolsztoj grófnak, Thomas Alva Edisontól” vésettel is ellátta. A Háború és béke és az Anna Karenyina írója ezután számos hangfelvételt készített. A legtöbbet honfitársainak, orosz nyelven, de azért akadnak kivételek.

Az alábbi felvételen, például, Tolsztoj négy különböző nyelven olvas fel:

Mindennapra című kötetének felolvasásában angolul, németül, franciául  és oroszul is hallható. A könyv Tolsztoj kedvenc passzusait gyűjti össze olyan gondolkodóktól, mint Lao-ce és Ralph Waldo Emerson. Időskorára ugyanis a fikciónál sokkal fontosabbnak tartotta az erkölcsi és spirituális kérdéseket, így, például, jogról, művészetről, szegénységről és halálbüntetésről értekezett.

Edison többnyelvű felvételeket is kért Tolsztojtól, angolul és franciául felmondott „rövid üzeneteket, amelyek a világ népeinek közvetítenek néhány olyan gondolatot, amelyek erkölcsi és társadalmi fejlődésükre irányulnak”. Tolsztoj szorgalmasan készítette a felvételeket, amik egy részét el is küldte Edisonnak, ezek sorsa azonban máig kérdéses.

A Háború és béke új magyar fordításáról ebben a cikkünkben írtunk:

Kapcsolódó
A Háború és béke minden figurája kortalanul eleven, de a mostani orosz háborúhoz semmi köze
Tolsztoj monumentális történelmi regényének aktualitását mi sem jelzi jobban, mint a szomorú egybeesés, hogy az új fordítás javában készült, amikor kitört az orosz-ukrán háború. De vajon miért kell újrafordítani a klasszikusokat? Mit gondolt Tolsztoj a történelemről? És lehet-e bármi szerepe egy regénynek az orosz imperializmusban? A fordítóval, Gy. Horváth Lászlóval beszélgettünk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik