A naturalista és a modern realista festészet egyik legfontosabb alakja, Gustave Courbet (1819-1877) 1866-ban született, jó eséllyel egy párizsi balett-táncosnőt, Constance Quéniauxot ábrázoló A világ eredete (L’Origine du monde) című műve volt az elmúlt hónapok festményrongálási hullámának legújabb áldozata – írja a Guardian.
A lap szerint a francia-luxemburgi akcióművész, Deborah de Robertis által szervezett, de két nő által megvalósított firkálás során a
MeToo
felirat került a Pompidou-központ metzi egységének egy időszakos kiállításán feltűnt képet védő üvegrétegre, magában az egyébként
A világ eredetét a párizsi Musée d’Orsay őrzi, Metzben pedig csupán azért tűnt fel, mert a múzeum a pszichoanalitikus Jacques Lacant középpontjába helyező tárlatot nyitott, a kép pedig egykor a neves tudós magángyűjteményének volt a része.
Az akció során az 1986-ban, illetve 1993-ban született, a helyszínen letartóztatott nők egy náluk lévő festékszóróból öt képre fújták fel a feliratot, mostanáig nem azonosított harmadik társuk pedig időközben Annette Messager a termek egyikében függő munkáját lopta el – nyilatkozta az üggyel foglalkozó nyomozó a Guardiannek.
A firkálást követően a MeToo-kifejezést ismétlő nők a történteket Nem választhatod el a nőt a művésztől című akciójuk keretein belül valósították meg, De Robertis pedig rövidesen közölt nyílt levelében hat művész viselkedését ítélte el, ragadozóknak, illetve cenzoroknak nevezve őket.
A korábban a Lourdes-i szűz barlangja előtti 2018-as meztelen akciója miatt 2000 eurós pénzbírsággal sújtott, a Mona Lisa előtti, egy évvel korábbi hasonló tettét azonban következmények nélkül megúszó nő egy munkáját egyébként a helyszínen is kiállították:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Rachida Dati kulturális miniszter az X-en kommentálta a történteket:
Azoknak az “aktivistáknak”, akik szerint a művészet nem elég erős ahhoz, hogy egyedül hordozzon egy üzenetet: egy műalkotás nem egy plakát, amit ki lehet színezni a napi üzenettel.
Courbet aktja először egy Khalil Bey nevű török-egyiptomi diplomata tulajdonában volt, aki az 1860-as évek Párizsának extravagáns figurája volt, és a Musee d’Orsay szerint a női testet ünneplő műgyűjteményt hozott létre, mielőtt szerencsejáték-adósságai miatt tönkrement.
