Az Erzsébet híd pesti kapujának is beillő Klotild-palotákat valószínűleg egyetlen budapestinek sem kell bemutatni – épp ezért is keltett akkora visszhangot a pesti szlengben indokolatlanul Klotild, illetve Matild néven emlegetett épületek elmúlt években végigfutó felújítása és modernizálása, aminek köszönhetően első látásra teljes egészében visszanyerték az eredeti arcukat.
Az északi épület 2012-ben, az egyszerű pénzváltóból a magyar ingatlanpiac fontos szereplőivé vált jordán üzletembereknek köszönhetően (a Párisi Udvart is kézben tartó Zuhair Awad és Szamir Hamdan pályáját néhány éve hosszú cikkben foglaltuk össze), erős kormányhátszéllel vált százkét szobás hotellé, 2019-ben azonban tulajdonost váltott, és jelenleg ismét felújítás alatt áll.
Déli, Matildként ismert társa is hasonló utat járt be: épp tíz éve, 2014-ben az akkor Rogán Antal által vezetett V. kerületi Önkormányzat két részletben adta el azt a török Öyzer csoport magyarországi leányvállalatának, összesen mintegy 2,69 milliárd forintért. Az akkor közepes állapotú, beázások nyomait magán viselő épületben végül 2016 elején indultak el a munkák, a cél pedig az volt, hogy az épület két évvel később 156 szobás, ötcsillagos szállodaként nyithasson újra. Ez az elhúzódó gazdasági válság miatt végül nem sikerült, pedig az állam rövidesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította azt.
A tulajdonosok 2017-ben együttműködési megállapodást írtak alá a Marriott lánccal, ami vállalta, hogy üzemeltetni fogja az épületet – ennek kapcsán született cikkünkből kiderül, hogy az eredeti tervek szerint 6,5-7 milliárd forintot felemésztő (idővel nyilvánvalóan tovább dráguló) projekt gazdái ekkor már úgy gondolták, hogy csak 111 szobát, illetve tizenkilenc lakosztályt akarnak kialakítani.
A Dajka Péter és Puhl Antal tervei szerint, a szállodaiparban jól ismert görög belsőépítész, Maria Vafiadis (MKV Design) közreműködésével megújult, legfelső szintjén egy, a 48 méter magas tornyot is magába olvasztó, meglepő módon még csillagászati távcsővel is felszerelt háromszintes lakosztályt is rejtő műemléképület végül a koronavírus-járvány lecsengésének kezdetén, 2021 júliusában nyílt meg az első vendégek előtt, külső képe pedig
A világörökségi látkép fontos elemének számító déli palota jórészt az eredeti nyílászárók megtartásával járó megújulása óta alig két és fél év telt el, a felújítás minőségét pedig többek közt a 2022-es Építőipari Nívódíjjal is elismerték. Azonban van az épületnek egy olyan része, ami mintha elkerülte volna a köz, illetve a díjat odaítélő bizottság figyelmét:
A szálloda által kiadott sajtóközlemények, illetve nyilatkozatok szerint nagy hangsúlyt fektettek a lépcsőház Jungfer által jegyzett rácsainak pótlására, a Róth-ablakok helyreállítására, a burkolatok archív fotók alapján való újragyártására, illetve a Belvárosi Kávéház tévesen Krúdy Gyulával is összefüggésbe hozott tereinek megújítására. A néhány lépésnyi távolságból kifogástalannak tűnő bejárat felett viszont mintha elsiklott volna a műemlékfelújítással foglalkozó hazai cégek piacának fontos képviselői, a generálkivitelező LAKI Épületszobrász Zrt., illetve a lebonyolítást végző CÉH Zrt. figyelme.
Közelebb érve sem feltétlenül derül fény a problémákra, hiszen azok az előtető által takart címercsoport – amin a magyar kiscímer mellett Csehország, Galícia, Lodoméria, valamint Alsó-Ausztria, a Habsburg, az osztrák és a lotharingiai, valamint a Wettin-ház jelképe is látszik – két oldalán, a tíz éve még befalazott keretben helyreállított üvegfelület felett lapulnak, így nem csak jó látószög, de jó látás is kell ahhoz, hogy kiszúrjuk azokat.
A gondokat a heraldikai kiállításnak is beillő középrészt tartó, Frankenstein doktor legmerészebb álmaiból meglépett puttók testén vehetjük észre: a bal oldali példány bal alkarját és felkarját például
A helyzetet a felkarokon lévő sérüléseken lévő varratok mellett a díszítősor rozsdásodása is csak még szomorúbbá teszi:
A helyzet a túlsó oldalon sem jobb, hiszen itt a pufók gyermekalak csuklójánál volt szükség a fémsebtapaszra, de a jobb vádlinál sem alakultak épp jól a dolgok. A rozsdásodást, az öntött elemek mögé jutó víz útját elzárni próbáló szigetelést, valamint annak részletes hiányát mindezek után szinte már észre sem vesszük:
A sérülések pontos kora nem ismert, de meglepő, hogy
A munka minősége kapcsán két, műemlékes körökben jól ismert szakemberrel is felvettük a kapcsolatot – egyikük válaszában kijelentette: nem tudni, hogy a puttók milyen anyagból születtek, így többek közt
az azonban biztos, hogy hasonló esetekben az első lépés egy, a pontos anyagok meghatározását is magában foglaló kutatási terv, majd egy restaurátori tervdokumentáció elkészítése.
Ez itt nyilvánvalóan megtörtént, a kapukon azonban jó eséllyel nem fémrestaurátor dolgozott, hanem egy szakipari szakember, aki egyértelmű módon
Az igazi problémát szerinte nem is ez jelentette, hanem az, hogy az elkészült munkát a kivitelezői oldalról valaki gond nélkül átvette és jóváhagyta.
A témában a Matild Palace sajtóosztályát is megkerestük, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdéseinkre.
