Lenyűgöző műtárgyak keresik új otthonukat a BÁV idei karácsonyi aukcióján

Kétszázötven éve működik már Magyarország legrégebbi, ma is létező zálogháza, a BÁV. Ennek a kerek évfordulónak a tiszteletére most kivételes tételekkel készül a hagyományos karácsonyi árverésére, amin csodás festmények, napi használatra is ideális luxusórák, csillogó ékszerek és minden belső teret hangulatossá varázsoló műtárgyak egész sora keres majd új gazdát.

A december 5-én és 6-án kalapács alá kerülő közel hétszáz tárgy közül most kiválogattuk a legérdekesebbeket, amik megvásárlásával az új tulajdonos egy darabka történelemmel vagy ritka műtárggyal gazdagszik, sőt, akár egy ünnepi csodában is fontos része lehet:

egy sportrelikvia eladásából befolyó összeg teljes egészében a súlyosan vagy krónikusan beteg fiatalokat, családjaikat, illetve gyereküket elveszítő szülőket segítő Bátor Táborhoz kerül majd.

Ez a tárgy egy első látásra talán átlagosnak tűnő fehér sportpóló, rajta a „Mi a hosszú élet titka? Maradj mozgásban” felirattal, az aukciósház születésnapjára utaló logóval, illetve

a legidősebb élő magyar olimpiai bajnok, az ötkarikás játékokon öt aranyérmet szerző százkét éves Keleti Ágnes szignójával.

A karácsony közeledtével egy felsőkategóriás órába beruházni vágyók több mint száz időmérő közül választhatnak: közülük is kiemelkedik az évszázados tradíciókat életben tartó Patek Philippe 18 karátos aranyból készült, áramvonalas tokot kapott Calatravája, aminek római számos indexeket mutató, zománcozott számlapja határtalan eleganciát sugároz, csuklónkról levéve pedig akár a hátlapon lévő zafírüvegen át is figyelhetjük a ritka arany mikro-rotoros automata szerkezetet:

Az 1791-ig viszanyúló múlttal bíró Girard-Perregaux Vintage 1945-je ennél egy fokkal bonyolultabb, de épp annyira kifinomult darab, hiszen a szintén 18 karátos tokba helyezett, 63 köves, stopperes automata szerkezetet arannyal szegélyezett segédköröket mutató fehér számlap rejti el a kíváncsi szemek elől, a hátlap zafír kristályüvege azonban itt is betekintést enged a mozgó alkatrészek közé.

A kétnapos aukción a vintage darabok kedvelői is ráakadhatnak a kedvencükre: az 1950-es években használni kezdett kézi felhúzású stopperes szerkezettel, a Venus 178-cal működő Breitling karóra számukra lehet igazán jó választás, a telemetre skálás, segédkörös ezüst számlap pedig mértani pontosságával igazán szemet gyönyörködtető látvány.

Az órák mellett a XIX. és XX. század számos fontos alkotójának munkáival is találkozhatnak majd a résztvevők – közülük is kiemelkedik a nagyközönség számára ma kevésbé ismert Tornai Gyula (1861-1928) egyik fő műve, a Gondolataim (vagy Én és a gondolataim).

A művészettörténészek által kora orientalista festészetének egyik vezéralakjaként számon tartott művész 1915 körül alkotta meg a szignó nélküli, ma már védett munkáját, aminek középpontjában saját, asztalnál ülő alakját helyezte el, mögötte pedig fantáziájában, illetve emlékeiben élő alakok tűnnek fel.

A tételek közt böngészve persze más ritkaságokra, illetve egyedi alkotásokra is rábukkanhatunk: közülük is kiemelkedik a Főrendi Ház Erzsébet királynénak – Sisinek – küldött jubileumi ajándéka, amit a koronázása huszonötödik évfordulóján, 1892 júniusában kapott a Főrendi Ház tagjaitól.

A dupla pergamenlapra írt, védett díszművet a kor neves illusztrátora Bajai Béla díszítette, festetlen disznóbőrkötésével, sárgaréz vereteivel, illetve selyem bélésével pedig bármelyik gyűjtemény dísze lehet. A relikviának a királyné utáni tulajdonosai közül az egyik külön említésre méltó: 1921-ben az 1848-1849-es szabadságharcban a császári-királyi csapatok főparancsnokaként aktív Windischgrätz unokája, az első világháború végén rövid ideig közétkeztetési miniszterként működő Lajos tulajdonába került, aki a sárospataki könyvtárában helyezte azt el.

Az aukción feltűnő tárgyak közül a legérdekesebbek még ennél is régebben születtek, hiszen a reformáció korának elsőszámú német festője, a 1500-as évek elejétől egészen haláláig aktív idősebb Lucas Cranach (1472-1553) műhelyéből származó két, fára festett olajkép is új tulajdonosára vár: az Angyal, illetve az Angyal lándzsával egy szétszedett oltár két darabja, amik 1916-ban, Hofhat S. Röhrer augsburgi gyűjteményéből kerültek Magyarországra.

Az egykor egy csoportban állt oltárképek közül kettő rövidesen a Szépművészeti Múzeumba került, ez a kettő azonban védett műtárgyként az elmúlt száz évben több gyűjteményt is megjárt.