Kultúra ismeretlen budapest

Óbudai toronyházban is működhetne ma a Magyar Televízió

Magyar Építőművészet, 1968 / Arcanum Digitális Tudománytár
Magyar Építőművészet, 1968 / Arcanum Digitális Tudománytár
Feltéve, ha a tervpályázat ötvenöt évvel ezelőtti győztesének terve valóra válik.

Budapesten előbb a Horthy-korban, majd a rommá lőtt Budapesten lángolt fel igazán nagy erővel a felhőkarcoló-építési láz, a hatvanas és hetvenes évek fordulóján mindezt azonban újabb hullám követte, így ha nemcsak a tervpályázatok adta lendület, de a megfelelő mennyiségű pénz is rendelkezésre állt volna, akkor többek közt az Astoriánál, illetve a Kiskörúton sokan a fejüket vakarva néznének az ég felé.

A budai oldalon is állhatna persze hasonló óriás: 1967 szeptemberében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium ugyanis nyílt pályázatot írt ki a Szabadság téri Tőzsdepalota egy részében működő Magyar Televízió új,

az óbudai Aranyhegyen felépíteni tervezett székházának megtervezésére.

A furcsa Pogánytorony mellett kiszemelt területen való projektért számos ismert építész versengett, közülük pedig a 16. számú munkát leadó Pázmándi Margit (1930-1995) és a Várnegyedben néhány éve nagy viták közepette lebontott Országos Villamos Teherelosztót is jegyző Virág Csaba (1933-2015) kettőse bizonyult a legjobbnak.

Galéria
Magyar Építőművészet, 1968 / Arcanum Digitális Tudománytár

A három negyed kör alaprajzú együttes jó részét adó lepény közepére az építészek

négy, különböző magasságú épületet állítottak volna, amiket főleg irodának szántak.

A Magyar Építőművészet 1968/6. száma szerint a munka legnagyobb pozitívuma – a vitathatatlanul elegáns távlati kép – mellett az lett volna, hogy az irodákat, a stúdiókat, illetve a gyártáshoz szükséges különböző tereket szorosan összekapcsolták, így könnyedén el lehetett érni a különböző részlegeket.

A második díjat a számos csodás társasházat és középületet jegyző Dul Dezső (1925-2015), illetve a műtermében dolgozó Rajkányi Lajos kapta: ők a hegygerincre szánták a négyszög alaprajzú tömböt, aminek egyhangúságát

egy 27 x 27 méteres, 27 szintes magasházzal, illetve egy függőtetős nyilvános stúdióval akarták megtörni.

Galéria
Magyar Építőművészet, 1968 / Arcanum Digitális Tudománytár

A lap a harmadik díjas munkát is bemutatta: a Töreky Dezső (1937-), Kalcakosz Sztavrosz és Bodrossy Attila (1943-) közös terveként benyújtott rajzmappa súlypontját

egy harmincnyolc szintes toronyépület adta, amit a hegy délkeleti lejtőjén teraszos elrendezésű, alacsonyabb tömegek kísértek.

Magyar Építőművészet, 1968 / Arcanum Digitális Tudománytár

A grandiózus álmokból aztán végül nem lett semmi: a Szabadság téri épületet a hatvanas évek végére elhagyta az annak egy részét használó Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ), illetve az egyéb, ott tartózkodó szervezetek, 1970-1972 között pedig a pályázat egyik győztese, Virág Csaba Hámori Judittal közösen a televízió céljaira alakította át a műemléket.

Az MTV végül 2009-ben hagyta el végleg a házat, és költözött az Aranyhegyhez közeli Kunigunda útra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik