Schalk Endre Kornél / Facebook
Kultúra

Eddig ismeretlen Himnusz-megzenésítés került elő

A legalább száznyolcvan éve született verzió egy kézzel írt énekeskönyvben lapul.

Az épp kétszáz évvel ezelőtt letisztázott Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból Kölcsey Ferenc legnagyobb hatású, a nagyközönséghez először Kisfaludy Károly Aurora (1829) című almanachjában eljutó műve közmegegyezés útján vált a magyarság himnuszává.

A köztudottan Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített vers dallama ma akár egészen más is lehetne, hiszen a Nemzeti Színház igazgatója, Bartay Endre által kiírt népmelódia-pályázatra tizenhárom pályamunkát küldtek be. Ezek közül ma mindössze hat ismert, a köz azonban csak a legtökéletesebbnek tartott győztest ismerte meg.

Nem ez a pályázat volt persze az első alkalom, mikor valaki dallamot próbált illeszteni a sorokra – írja a Magyar könyvgyűjtők és bibliofilek nevű Facebook-csoportban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményét erősítő szerkesztő és könyvtáros, Schalk Endre Kornél.

A gyűjtőként is ismert Schalk megemlékezik a nagyenyedi Mester Károly, illetve a nagyszebeni Bakszász Fritzi próbálkozásáról, de egy korábban sosem látott darabot is bemutat – a borítótábláján

Bukó Iſtváné 1843

feliratot mutató, kézzel írt énekeskönyvben egy ismeretlen időben, jó eséllyel egy V. J. nevű szerző munkájaként – erre utalhat a lap alján a V. J. mk., aminek jelentése talán „V. J. maga kezével” – született verzió tűnik fel:

Schalk Endre Kornél / Facebook

A kötetben a Himnusz-kotta a 26. sorszámot kapta, tartalomjegyzékéből pedig jól látszik, hogy az két részre oszlik: első fele huszonnégy egyházi (nép)ének dallamát mutatja be, a második pedig huszonhét vegyes kottát tartalmaz.

Ajánlott videó