Közel másfél évvel ezelőtt, 2021 őszén a Magyar Nemzeti Bank által (MNB) létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) minden előjel nélkül bontani kezdte az eredetileg a Magyarországra érkező diplomaták számára épült, 1997-től 2018-as bezárásáig azonban Burg Hotel néven, szállodaként hasznosított modern épületet.
A Csomay Zsófia és Kerecsényi Zsuzsanna által megálmodott belső tereket lassan kibelezték, hogy a házat egy teljes felmérés után tudományos konferenciaközponttá alakíthassák – nyilatkozta akkor lapunknak a PADME, ami hozzátette:
hogy milyen jövő vár a Mátyás-templomtól néhány lépésnyire álló területre.
A Budapest 1944-1945–ös ostroma előtt három kisebb épület által elfoglalt területen hosszú gondolkodás, illetve több tervpályázati kiírás után végül Jánossy György (1923-1998) és Laczkovits László (1941-2012) tervei szerint indultak el a munkák: az 1979-1981 közt megszületett épület földszintjére a megnyitás után a külföldi újságírókat segítő Pressinform irodája, felette pedig lakások jelentek meg.
A ház nem csak a Várnegyedben álló foghíjbeépítések egyik legkésőbbi, de egyik legszínvonalasabb példája is lett, hiszen a szintenként egy téglányival beugratott, pilléres homlokzat változó ablakritmusa a korábbi három különálló épületre utalt, sarokrésze szépen tükrözte az egykori budai városháza hasonló motívumát.
Az eredetileg műanyagfestékkel bevont téglafalak, a tetőből kiemelkedő felülvilágító ablakok, Barna Imre fémdíszei, illetve Makrisz Agamemnón az Országház utcai oldalra állított Hermész-szobra a kor modernjét képviselték.
Az éppen csak megkezdett munkák ellen a következő hetekben számos szervezet emelte fel a szavát, a Magyar Építész Kamara (MÉK), a Magyar Építőművészek Országos Szövetsége (MÉSZ), az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, az MTA által létrehozott Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA), illetve az elmúlt évtizedek legkiválóbb magyar építészeiből született Huszonkettesek Építészcsoport szavai azonban süket fülekre találtak, hiszen röviddel karácsony előtt kiderült: a jegybank alapítványa részleges bontásban gondolkodik (ez végül december 30-án kapott engedélyt), ami valójában a talajszint feletti rész
A területen 1945 előtt állt épületek.
A Magyarországon dísztelensége, illetve a szocializmus felemás emléke miatt kevéssé kedvelt modern építészet fontos alkotásának helyére kerülő utód tervezőjének neve is ekkor vált ismertté: a PADME a korábban Pro Architectura-díjjal is elismert Reisz Ádámra (RAPA Architects Kft.) bízta a projektet, aki a saját honlapján olvasható ars poeticája szerint úgy gondolta:
Alkotó építésznek lenni komoly kihívás. Ellenállni a könnyű gagyinak, sablonos biztonsági játéknak. Újrakezdeni, mikor már majdnem kész, de egy apróság nem stimmel. Felülemelkedni aktuális trendeken, és mélyebb értékek mentén megújulni minden alkalommal. Nem ismételni magunkat. Nem látható hibákat javítgatni. Nyomot hagyni, anyagból verset írni,
az 2022 januárjában közzétett első látványtervek azonban egyáltalán nem igazolták be a szép mondatok keltette elvárásokat,
A rövid ideig a Huszonkettesek által kihelyezett gerilla-emléktáblát is magán viselő, a PADME-ról a Nemzeti Bankhoz kötődő Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft-hez került házra a csoport tagjai, illetve a társtervező Laczkovics László örököse megpróbáltak kerületi, vagy fővárosi védelmet szerezni, hogy a teljes bontás elkerülhető legyen, az erőfeszítések azonban nem hoztak eredményt, a munkák ugyanis folytatódtak.
Az ügyben rövidesen eljárások indultak, sőt, rövid időre Makrisz szobrának is nyoma veszett. Az I. kerületi Önkormányzat, a beruházó, a bontást végző cég, illetve a Kormányhivatal közt felgyorsult kommunikáció – ezek részletei korábbi cikkeinkben olvashatók –, valamint a Huszonkettesek akciói nem segítették a ház jövőjét, így február végére pedig már csak egy kisebb dombnyi törmelék borította a helyszínt.
Az építészcsoport a munkákkal kapcsolatos véleményét március elején egy, a szomszédos tűzfalra függesztett molinón emelte a bontási terület fölé, azt rövidesen azonban egy, az általuk megfogalmazott gondolatok teljes ellentétét állító másik takarta el a járókelők szeme elől.
A hónapokon át tartó harc ezzel voltaképp véget ért, hiszen az egykori diplomataházat nem sikerült megmenteni, a projekt pedig április 14-én nemzetgazdasági szempontból való kiemelést kapott, így már csak a végleges építési engedély megszerzése maradt hátra.
A két héttel később, április 29-én a Kormányhivatalhoz eljuttatott tervcsomagot az év hátralévő részében valószínűleg többször is átdolgozták,
– derül ki az építésügyi hatósági rendszer vonatkozó bejegyzéséből.
A három, publikusan elérhető tervlap szerint homlokzatukat tekintve valóban a korábbi épületek másai térnek vissza a Várba, az egy évvel ezelőtt látott
Az utca felől nézve teljes egészében historizáló, a homlokzatok mögött azonban nyilvánvalóan XXI. századi épület, illetve a helyükön állt elődök közt a rajzokat nézve egyetlen fontos különbség látszik:
A kőburkolat és a réz elemek helyett törtfehér vakolatról, a Várnegyed épületeihez illeszkedő kékesszürke fémspalettákról, rozsdabarna, vagy vörös hódfarkú tetőcserepekről, illetve a sarokrészre kerülő ezüstszínű korcolt fémlemezekről mesélő tervlapok további fontos részleteket is elárulnak: eszerint a magasságukkal a szomszédokhoz igazodó leendő konferenciaközpont messze a kijelölt határok alatt maradnak: a talajszint feletti beépítettség 67,5 (75 helyett), az azalatti pedig 71,5% (100 helyett) lesz, így távolról sem pincézik majd alá az egész ingatlant.
Az építési rendszerben az engedélykéréshez kapcsolódó egysoros összefoglaló szerint a tervcsomag a meglévő pinceszint bontásáról beszél, ami az utcáról láthatatlan értékek egyikével számol le:
A tervlapok egyike szerint Makrisz Agamemnón rövid ideig a bontás alatt álló épületben tárolt szobra is visszatér majd a tér szélére, a művész és festőművész feleségének életművét kezelő Friends of Memos and Zizi Makris Foundation lapunknak nyilatkozó magyarországi képviselője szerint ez azonban aligha történhet meg, hiszen
A publikus anyagból az is nyilvánvalóvá válik, hogy a főbejárat a tér felől nyílik majd, az apartmanházba a Szentháromság utcából, illetve a belső fémlemez fedésű hídon át lehet bejutni, a konferenciaterem pedig az Országház utca 2. tűzfalánál, a középkorban meglévő, majd Jánossy és Laczkovics által újra megnyitott – a szomszéd gótikus ablaknyílásait újra láthatóvá tevő – átjáró helyén nyílik majd.
Az ügyben az Optimum-Omega mellett a Magyar Nemzeti Galériát is megkerestük, reakciójukat új cikkben tesszük majd közzé.