Jókora felfedezésnek voltak szemtanúi a néhány nappal ezelőtt az egri várban kutató régészek, hiszen az erődítmény legmagasabb pontján jelentő délkeleti ágyúdombon egy bronzból öntött ostromágyú került elő – olvasható az Egri vár hivatalos Facebook-oldalán.
A XIX. század óta Szép bástyaként ismert mesterséges dombot eredeti formájában 1542 után kezdték építeni, így az 1552-es ostrom során már fontos szerepet kapott, majd a következő évtizedben még magasabbá vált.
Az ágyúdomb végleges azonban a vár a török általi elfoglalása után, Musztafa pasa (1636-1638) idején nyerhette el, hiszen kőből épített körítőfalakat kapott.
A poszt Evlia Cselebi török utazó leírására hivatkozva azt írja, hogy most a dombon egykor álló húsz hosszú ágyú egyike került elő, aminek csőhossza több mint három méter, kalibere pedig tizenhét centiméter.
A feltárás során a cső mellett tizenkilenc, egyenként 15-16 kilós tömör vas ágyúgolyó is előkerült – teszik hozzá, majd arra is rámutatnak, hogy az Eger felszabadítását követően a keresztény hadak által készített leltárban (1690) erről a konkrét példányról is lehetett olvasni:
A jó eséllyel a Rákóczi-szabadságharc idején a föld alá került cső önmagában is fontos emlék, hiszen teljes egészében csak kevés példány élte túl az elmúlt évszázadokat, értékét azonban csak tovább növeli, hogy három fontos történelmi eseménynek is a szemtanúja volt, hiszen
Az írás teljes hosszában itt olvasható:
