Keszthelyre került a vadászati világkiállítás lehullajtott agancsokból készült, mégis fűrésznyomokat rejtő kapuja

Végleges helyére került a tizenhét milliárd forintból valósággá vált Egy a Természettel – Vadászati és Természeti Világkiállítás jelképe: Szőke Gábor Miklós közel negyedmilliárd forintból készült alkotását a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Vadászati Múzeumának parkjában adták át kedden – olvasható az MTI közleményében.

Kovács Zoltán, a világkiállítás kormánybiztosa az eseményen a hivatalos kommunikáció szerint hullajtott agancsokból készült, szabad szemmel alig látható, magasabb részein azonban fűrészek nyomát magán viselő művet tavaly Budapesten és számos vidéki helyszínen rendezett világkiállítás legfontosabb lenyomatának nevezte, sőt, hozzátette: az méretét és formátumát tekintve világszenzáció, egyúttal a magyar vadásztársaságok, a magyar vadászati kultúra összefogásának szimbóluma.

A világkiállítás központi kiállítása ugyan Budapesten volt, a vadászat, a fenntarthatóság, a vadgazdálkodás azonban értelemszerűen vidéki téma, így nem is lehetne jobb helyen a kiállítás szimbolikus kapuja, mint a vadászati kultúra egyik fellegvárában, Keszthelyen – mondta el beszédében Kovács, majd rámutatott arra is, hogy a város évtizedek óta sokakat vonzó vadászati kiállításnak ad otthont, és kitűnő tanúja a magyar emberek, a magyar vadászok elszántságának, képességeinek, tudásának.

Kapcsolódó

Fűrésznyomok láthatók több agancson, amelyekből a vadászati kiállítás kapuja készült

Kivétel nélkül hullajtott agancsokról szólt a hivatalos kommüniké.

A Totem illeszkedik tehát a kiállítás tematikájához, a tárlatot magába foglaló épületekhez, de önmagában is értelmezhető – mondta.

Keszthely polgármestere, a vasárnap a megye 2. számú választókörzetében harcba szálló Nagy Bálint (Fidesz-KDNP) szerint a szobor révén a város

olyan jelképpel gazdagodott, amely öregbíteni fogja Keszthely, illetve a térség hírnevét.

Szőke Gábor Miklós szobrászművész (akinek korábbi munkáiról számos alkalommal adtunk már hírt) a helyszínen arról beszélt, hogy a tíz tonnányi őz- dám- és gímagancsból, továbbá húsz tonna acélból készült, szarvasfejet ábrázoló nagyméretű munkájával az volt a célja, hogy kifejezze a magyar identitást, a kiállítás látogatói pedig közelebb kerüljenek a magyar kultúrához:

A magyar identitást számomra a magyarok lélekvezető állata, a csodaszarvas fejezi ki, aki által hazára leltünk, és aki bizonytalanság vagy választás előtt mindig irányt mutatott nekünk

– fogalmazott.