Kultúra koronavírus

Az otthonszülés nem a koronavírus elleni védekezés egyik formája, hanem egy jó alternatíva

A koronavírus-járvány következtében a várandósgondozás és a szülés körülményei is megváltoztak a kórházakban. Van, ahol a látogatási tilalom miatt az apa vagy más kísérő jelenlétét is korlátozzák a szülésnél: részben e miatt, részben a fertőzéstől való félelem miatt sokan választják végül az otthonszülést. Szakemberekkel és egy kismamával beszélgettünk arról, szerintük hol biztonságosabb most szülni, illetve arról, milyen változásokat tapasztalnak a járvány következtében.

Megnőtt az érdeklődés az otthonszülés iránt

Több helyen is lehetett olvasni, hogy egyes kórházakban nem engedik be a szülőszobába az apákat vagy a kísérőket. Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs március 21-i tájékoztatóján úgy fogalmazott:

a jelenlegi helyzet felülírhatja a jogrendet, elérkezett egy olyan helyzet, amikor az egészségügyi intézmény úgy dönthet, hogy a maximális biztonságra törekedve nem teszi lehetővé az apás szülést.

Schanda Mónika bába azt mondja, a járvány kezdete óta dömpingszerűen jelentkeznek hozzájuk, a MindenholJó Bábapraxisba otthonszülésre. Ebben az is közrejátszott, hogy egyik kollégája kórházi szülésfelkészítést is tart állami intézményekben.

Azok közül, akik kórházban szültek volna, sokan átpártoltak az otthonszülésre, egyrészt a járványügyi helyzet miatt, másrészt amiatt, mert a kórházban egyik pillanatról a másikra kimondták, hogy nem mehet be a kiválasztott szülész a szülésre. Ez sokakat elbizonytalanított, sőt felháborított. Az, hogy az apa nem vehet részt a szülésen, teljesen jogszerűtlen, mert ő nem a látogató kategóriába tartozik, hanem a szülés része, a szülő nő kísérője. Ezt amúgy kimondta a humánminiszter is, egyes kórházak mégis úgy rendelkeztek, hogy nem engedik be az apákat

– mondja.

Fotó: Kallos Bea /MTI

Az otthonszülésnél az anya a kormányrendelet által előírt két bábával találkozik, e mellett opcionálisan ott lehet még dúla, azaz kísérő, ez az anyától függ. Schanda Mónika azt tapasztalja, hogy amúgy is ritkán kérik dúla jelenlétét, de most még kevésbé jellemző, hiszen plusz kockázatot jelent a járvány miatt.

Tapasztalataink szerint nagy az információhiány az egészségügyet illetően, az anyák félnek, hogy nem lehet velük bent kísérő a szülés során, akár férj, akár dúla. Amiatt is szoronganak, hogy a kórházak egy része járványkórház, így attól tartanak, hogy megfertőződhetnek. Mi úgy látjuk, hogy az otthonszülő családok szigorúan karanténban vannak, ha megengedhetik maguknak, a férjek is, így nem nagy kockázat odamennünk számunkra sem, akik szintén karanténban vagyunk.

Arra vonatkozóan azonban semmi előírás nincs, hogy a bábáknak védőfelszerelést kellene viselniük a szülés menetében, mondja Schanda Mónika.

Beszereztünk a magunk számára kézfertőtlenítőt, maszkot és tesztet, de ezeknek a használata nem olyan életszerű. Felveszem például a kesztyűt, de egy ponton be kell nyúlnom például a táskámba, ami egy szülés alatt számtalanszor előfordul. Mit csináljak? Levegyem a kesztyűt vagy fent hagyjam? Egyszerűbb megmosnom a kezem ötpercenként.

Dr. Andrek Andrea pszichológus, a Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság alelnöke szerint abból érdemes kiindulni, hogy a szülő nő számára mi jelenti a szüléshez biztonságos helyet.

Magyarországon elég jellegzetes dolog, hogy orvost választanak az anyák, párok. A terhesgondozás annál az orvosnál történik, ahol később a szülés. A koronavírus-járvánnyal és a karanténos időszakkal ez a szokás megszakadt, mivel a kórházi intézmények nem tudják biztosítani annak lehetőségét, hogy a választott orvos vagy szülész jelen legyen a szülésnél

– fogalmaz.

Kellő megalapozottság, megfelelő háttér

Dr. Bánhidy Ferenc szülész-nőgyógyász, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgató-helyettese azt mondja, amikor a kormány meghozta az első rendeleteket március közepén, náluk is voltak szigorítások, melyeket csak fokozatosan oldottak fel:

Ez az anyák látogatóit is érintette, miután az egész országra érvényes látogatási tilalmat rendeltek el, így az édesapa vagy a hozzátartozó sem vehetett részt a szülésnél. Ezen később enyhítettek, az apák magánál a szülésnél már ott lehettek, csak a vajúdásnál nem. A harmadik enyhítő lépésre május 18-án került sor, azóta az édesapák, illetve a hozzátartozók a császármetszésnél is ugyanúgy jelen lehetnek, mint ahogy a járvány kitörése előtt ez már régóta megoldott volt nálunk.

Emellett mindenkinél, aki bekerül a klinikára, akár szülés, akár bármilyen más nőgyógyászati vagy szülészeti ellátás céljából, azonnal elvégzik a koronavírustesztet, teszi hozzá. Ha a gyorsteszt negatív, akkor bárkinek, aki a szülésnél jelen van, maszkot kell viselnie, ahogy a szülésznő, a kismama és a hozzátartozó is maszkban van.

Ha a teszt esetlegesen pozitív, akkor természetesen elvégezzük a többi tesztvizsgálatot is, de addig, míg az a körülmény nem változik, hogy egy esetleges COVID-gyanús páciensről van szó, akkor az egészségügyi személyzet védelme érdekében – maximális védőfelszerelés felhelyezését követően – vezetjük a szülést, a császármetszést egy arra kijelölt külön helyiségben. A Semmelweis Egyetem összes dolgozója többször vett részt tesztelésen, én például eddig kétszer. Úgy gondolom, hogy itt van a legnagyobb biztonságban a kismama

– mondja Dr. Bánhidy Ferenc.

A szülész-nőgyógyász a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati Klinikához tartozó kismamák között nem hallott olyanról, aki inkább az otthonszülést választotta volna a járvány miatt.

Úgy gondolom, az otthonszülés nem a COVID elleni védekezés egyik módja, hanem a szülés egy jó alternatívája. Sokan választják ezt a lehetőséget, és ha kellő megalapozottsággal és biztonságban, megfelelő, korrekt kórházi háttérrel teszik, akkor nincs ezzel probléma

– teszi hozzá.

Andrek Andrea szerint, akik az otthonszülés mellett döntenek végül, alaposan végiggondolják ezt a kérdést. Ahol bármilyen rizikó felmerül, ott nyilvánvalóan a kórházban fog szülni az illető, hiszen az otthonszülésre csak akkor kerülhet sor, ha alacsony kockázatról beszélünk. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy minden szülő nőnek megvan a családi története, sokszor nemcsak az objektív rizikótényezők számítanak, hanem az anya vagy akár az apa szubjektív élményvilágában felbukkanó szempontok is, amelyek miatt a kórházi körülmények közötti szülés javallott.

Például egy olyan nőnél, ahol a család történetében több kisbaba elvesztése, valamint gyászfolyamatok is előfordulnak, ott fontos lehet egy kórházi háttér.

Az, hogy min múlik az anya szubjektív élménye a szülésével kapcsolatban, soktényezős dolog a pszichológus szerint. Nem feltétlenül van összefüggés például a szülés ideje és az élmény között, mert egy rövid, szülészeti szempontból rendben zajló szülés is járhat együtt a kontrollvesztettség, a kiszolgáltatottság élményével vagy kétségbeeséssel.

Nem önmagában a fájdalom traumatizál, hanem ha az szenvedésélménnyé válik. Ehhez a környezetnek ismernie kell a fájdalomcsillapítás mindazon, jó esetben nem farmakológiai, nem gyógyszeres módját, amivel az anya a saját kompetenciáját és énerejét meg tudja tartani ebben a folyamatban

– teszi hozzá. Szerinte egy kórház tud adni egy olyan biztonságos képet (műszeres és gyógyszeres orvosi vagy újszülöttellátást) az anyáknak, szülőknek, ami miatt emellett döntenek.

A másik fontos feltétel a jelenlévő érzelmi és/vagy akár szakmai támasza. Ebből a szempontból az otthonszülés speciális, mert az otthon mint környezet, illetve az ott biztosan jelenlévők részvétele kerül erőteljes mérlegelésre, mondja Andrek Andrea. Felhívja a figyelmet: egy kórházi környezetben még a legjobb szervezés mellett is előfordulhat, hogy olyan emberek is belépnek és néha beavatkoznak (orvostanhallgató, ügyeletes orvos) a szülés folyamatába, akikre a szülők egyáltalán nem számítanak.

A szakember szerint fontos hangsúlyozni, hogy a szülés folyamatában nemcsak a baba, hanem a szülő nő is jelen van, akinek a már említett biztonsághoz a párjára van szüksége. Erre viszont most sok kórházban nincsen lehetőség a járvány miatt. Számos kutatás támasztja alá, hogy azok a szülések gördülékenyebben haladnak, ahol folyamatos érzelmi támogatás is van. Ezt nem mindig képes biztosítani az apa, de még akár egy szülész sem, mert esetleg át kell mennie egy másik szüléshez.

Ki tudja, mit kapok el odabent

Az általunk megkérdezett Katalin április 22-én az otthonában szülte meg a harmadik gyermekét. Azt mondja, bár csak a terhessége végét érintette, a koronavírus miatt lelkileg más élmény volt, mint az előző kettő. Aminek örült viszont, hogy a szülés előtti utolsó hetekben mindenki otthon volt a családban, így viszonylag könnyen befelé tudott fordulni, és képes volt kizárólag a születendő gyermekére koncentrálni. Első két gyerekét kórházban szülte, ahol bent volt az apa is, a mostani otthonszülés mellett végül a járványhelyzet miatt döntött.

A szülésznőm már korábban, az első szülésem után is mondta, hogy nekem való lenne az otthonszülés. Tetszett a gondolat, de sosem mertem bevállalni. A terhességem 35. hetében, amikor már javában tartott a járványhelyzet, jött egy sugallat, hogy mennyivel jobb lenne itthon szülni, mint bemenni egy egészségügyi intézménybe, ahol ki tudja, mit kapok el, bejöhet-e a férjem, ráadásul senki nem látogathat. Kifejezetten a koronavírus miatt határoztam így, de nem mondanám, hogy kényszerből, valahogy annyira magaménak éreztem a döntést. Nem aggódtam, alaposan utánajártam a jogszabályzásnak, és azt éreztem, biztonságban vagyok. Most, ebben a helyzetben nagyon rossz érzés lett volna kórházban szülni

– mondja.

Katalinnak a járványhelyzet idején már nem sok vizsgálata volt, csak olyankor hagyta el az otthonát. Várandóssága 36. hetében szembesült először a járvány okozta új helyzettel, hogy az orvosok maszkban vannak, neki pedig azonnal kezet kellett mosnia, miután megérkezett a kórházba. Szülés után két és fél héttel kellett először a kórházba mennie a kisbabájával a kötelező BCG-oltás miatt (ezt a kórházban szüléskor már az intézményben megkapja a csecsemő).

Az egyik orvos azt mondta, hat, egy másik szerint négy héten belül kell megkapnia a babának a BCG-t. Bár mi a Szent Imre kórházba tartozunk, valamiért a Szent Margit kórházba utaltak minket végül, ahol nagyon erősen érződött a járványhelyzet. Mindenhol maszkos emberek, ráadásul az onkológián kellett átmennünk, ami eleve nagyon lehangoló volt. Megérkezésünk után azonnal megmérték a lázunkat, és kikérdeztek, voltunk-e külföldön, vagy van-e légúti panaszunk.

Fotó: Mohos Márton /24.hu

Katalinékhoz ugyanúgy jár a védőnő, és a szülésznők is voltak már kint a szülés óta, viszont az újszülötteknél kötelezően elvégzendő hallásvizsgálatot elcsúsztatták, mert nem tudják kellően sterilizálni a gépet a jelen helyzetben.

Arra a kérdésre, mi van akkor, ha kiderül, hogy koronavírusos a várandós anyuka, megfertőzheti-e a magzatot vagy az újszülöttet, Dr. Bánhidy Ferenc elmondta: bár valóban van lehetőség az anya-újszülött fertőzésre, anya-magzat fertőzésre azonban nincs.

A vírus nem a véráram útján terjed, hanem a levegőben. Vagyis olyan eshetőség fordulhat elő, hogy az anya szoptatáskor megfertőzheti a babáját, ha nem megfelelőek a higiéniai körülmények. Biztos, hogy van olyan lehetőség, hogy bármi más anyaggal megfertőzze (vizelet, széklet, vér vagy akár könnycsepp), de ez nagyon ritka. Tudomásom szerint Magyarországon eddig összesen egy Covid-pozitív kismama szült, akinek az újszülöttje nem lett pozitív.

A szülés utáni „aranyóra” fontossága

Bárhol is zajlik a szülés, az újszülött rendkívül felfokozott, egy felnőtt ember számára szinte túlélhetetlen stresszállapotban van az első pillanatokban, először is meg kell nyugodnia. Ekkor van esszenciális jelentősége az úgynevezett „aranyórának”, mondja a pszichológus. Ez a szülést követő, a legfrissebb kutatások szerint két óra, mely időben az újszülött az anya testén, közvetlenül érintkezve a bőrével, háborítatlanul eltölt.

Ez eltérő lehet, van, aki egy óra alatt lefuttatja ezt a kapcsolódási, megérkezési és megnyugvási „programot”, melyben sokszor megjelenik, hogy elemi, kúszó mozgással eljut az anya melléhez, és szopni kezd. Ilyenkor lélektanilag megtörténik a kint és bent átmenetének az összekötése, a létezés kontinuitásának a megtapasztalása, nem pedig a szeparáció, ahol elválasztva az anyától egyedül marad egy felfokozott stresszállapotban.

A kötődési folyamat magzat és anya vagy akár apa között már jóval a szülés előtt, a várandósság idején (az ultrahangos vizsgálat, a magzatmozgások észlelése és az erre adott szülői válaszok, a magzat személyiségéről alkotott elképzelések stb.) elkezdődik. Andrek Andrea szerint a szülés kiemelkedő esemény, de valójában csak egy állomás ebben a folyamatban.

Ha a születés eseménye szépen illeszkedik a folyamat korábbi lépcsőihez, és az apa például jelen van az aranyórában, akkor nincsen elakadás, innen tudja továbbvinni a kapcsolatát az újszülöttel. A kutatások ellentmondásosak. Van, amelyik azt bizonyítja, hogy a kötődés szempontjából hosszú távon nem a konkrét apai jelenlét a fontos a szülőszobán, hanem az, hogy az apa szeretett volna ott lenni. Más kutatások viszont azt hangsúlyozzák, hogy fontos az az élmény, ami az apában keletkezik a gyereke születésekor.

Kiemelt kép: Caia Image /Science Photo Library /New /AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik