Kultúra

Fényben úszó bélbaktériumokból rakták össze a Mona Lisát

A természetes bélflóra részét képező E. coliból egy apró génmanipuláció után nem csak a rejtélyes nőalak, de Darwin és Einstein arca is összeállt.
Korábban a témában:

Az E.coli neve az ételmérgezések kapcsán mindenkinek ismerős, azt azonban kevesen tudják, hogy egyes típusai a bélflórának is természetes részét képezik, sőt, a gyógyszeripar és a biológusok is előszeretettel használják.

Utóbbinak nem csak gyors növekedése és szaporodása, hanem a génmódosítás utáni sokrétű felhasználása az oka, így a baktériumok például növekedési hormont, enzimeket és gyógyszereket is képesek termelni.

A Római Egyetem kutatóinak mindez nem volt elég: egy csoportjuk ugyanis úgy döntött, hogy a világ leghíresebb festményét, Leonardo da Vinci Mona Lisáját, illetve a modern tudomány két meghatározó alakját, az evolúcióelméletet kidolgozó Charles Darwin, illetve a XX. század legnagyobb tudósaként tisztelt Albert Einstein arcát formázzák meg az E. colinak köszönhetően.

Száz évvel ezelőtt Picassót is gyanúsították a Mona Lisa elrablásával
Az akkor még nem világhírű festménnyel egyszerűen kisétáltak a Louvre-ból. Két év után került elő újra.

A baktériumokat a ptoreorodopszin nevű, az óceánban lévő mikroorganizusmokban megtalálható fehérjével tették fényérzékennyé, remélve, hogy a fénynek kitett egyedek gyorsabban úsznak majd társaiknál, létrehozva a kívánt formákat.

Fotó: eLife

Az ötlet fényes sikert hozott, a módosított E.coli-k pedig a saját hosszuk akár tízszeresét is meg tudták tenni egyetlen másodperc alatt.

A kutatók egy apró fényforrással, egy mikroszkópon át világították meg a kellő területeket, melyeken a Mona Lisa esetében

mindössze négy perc alatt jött létre a kép.

És hogy mire lesz jó a jövőben a mostani, egyelőre talán teljesen öncélúnak tűnő felfedezés? A kutatók szerint munkájuknak köszönhetően a jövőben mikroméretű, mindössze egyetlen fénysugár segítségével létrejövő – nem elhanyagolható módon  fillérekből megvalósítható – mikroszenzorok lesznek építhetők, sőt, így milliónyi élő organizmusból álló csoportok akár egy áramkörön belül is könnyedén ide-oda mozgathatók lesznek.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.