Kultúra
Milan Kundera, Czech writer (deprived of his nationality in 1979) living in France, on April 11, 1979.

„A giccs a szar abszolút tagadása” – 90 éves lett Milan Kundera

A csehek leghíresebb élő íróját régóta emlegetik a Nobel-díj esélyeseként. A 70-es években disszidált, A lét elviselhetetlen könnyűségét már száműzetésben írta, a kommunista rezsim még az állampolgárságától is megfosztotta. A jelenlegi miniszterelnök azt ígéri, hamarosan visszakapja.

A nehézség, a szükségszerűség és az érték – három, tartalmilag összefüggő fogalom: csak az a nehéz, ami szükségszerű, csak az értékes, aminek súlya van

– írja Milan Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége filozófiai bevezetőjében. Ezt a tételt életútjával is igyekezett bizonyítani, ami sok mindennek mondható, de könnyű semmiképp. 1929. április 1-én született Brnóban, apja zongorista és zenetudós volt, kezdetben őt is a zene érdekelte, diákként jazz együttesben játszott, az egyetemen pedig irodalmat, filmművészetet és zenetudományt hallgatott (utóbbi vissza is köszön a Tréfa című regényében, ami tele van zenetudományi elmélkedésekkel).

Már tizennyolc évesen belépett a kommunista pártba, de 1950-ben – miután tiltakozott a pártban kialakult személyi kultusz ellen – „pártellenes tevékenység” miatt kizárták, majd 1956-ban visszavették. Irodalmi pályafutását költőként kezdte, nemzedékéből elsőként emelte fel a szavát az irodalmi sematizmus ellen, az ismertséget az ötvenes években megjelent három verseskötete hozta meg számára. Első elbeszélését 1958-ban írta Én, a búbánatos Isten címmel.

Ebben a műben leltem meg először önmagamat, találtam rá hangnememre, sajátságos, a világtól és saját életemtől való ironikus távolságtartásra, ekkor lett belőlem regényíró (potenciális regényíró), ettől a pillanattól datálódik egyenes ívű irodalmi fejlődésem, amely ugyan továbbra is bővelkedett meglepetésekben, ám alapvető fordulatot, irányváltást nem hozott

– írta később.

Színműveket is írt, a Kulcstulajdonosok című drámáját, valamint a Denis Diderot emléke előtt tisztelgő Jakab és az ura című darabját Magyarországon is bemutatták. Az 1960-as évek első felében nagy sikert aratott három elbeszéléskötete (a Nevetséges szerelmek című ciklusa), amelyekben paradox, groteszk, tragikomikus és tragikus szerelmi epizódokat ír le.

Czech-born writer Milan Kundera (C) attends the 20th anniversary party of the French philosopher Bernard-Henri Levy's review "La regle du jeu" (The rules of the game) on November 30, 2010 in Paris. Founded in 1990 in Paris by writers the review had extanded its topics further than literature to artistic, cultural or politic debates such as leading a campaign in support to Sakineh Mohammadi-Ashtiani, an Iranian woman sentenced to death.  AFP PHOTO MIGUEL MEDINA (Photo by MIGUEL MEDINA / AFP)
Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP

Első regénye, az 1967-ben megjelent Tréfa a személyi kultusz karikatúráját rajzolta meg. A csehszlovák kultúrpolitika vezetői hisztérikusan reagáltak: ismét kizárták a pártból, egyetemi állását elvesztette, könyvét száműzték a boltok és a könyvtárak polcairól. Az emberarcú szocializmus eszméjében hívő Kundera jelentős szerepet vállalt az 1968-as „prágai tavasz” eseményeiben, ami miatt a Varsói Szerződés intervenciója után eltiltották a tanítástól, és a tiltott írók listájára került – írj az MTI.

Következő regénye, Az élet máshol van már Franciaországban jelent meg 1973-ban, s elnyerte a Prix Médicis étranger díjat. A mű tipikus kelet-közép-európai történet, főhősének élete és halála egy szerencsétlen sorsú, hazugságban felnövő nemzedék életét szimbolizálja. Az egyre szorongatottabb helyzetbe került író 1975-ben emigrált Franciaországba, a rennes-i egyetem vendégprofesszoraként összehasonlító nyelvtudományt tanított, majd a párizsi Társadalomtudományi Főiskola tanára volt.

Búcsúkeringő című regénye 1976-ban jelent meg, ezt három év múlva követte A nevetés és felejtés könyve című regénye. E műve miatt megfosztották csehszlovák állampolgárságától, de pár év múlva megkapta a francia állampolgárságot. 1985-ben világsikert aratott A lét elviselhetetlen könnyűsége című regénye, amelyből Philip Kaufman rendezett filmet. 1990-ben adták ki utolsó cseh nyelven írt regényét, a Halhatatlanságot, azóta franciául alkot (Lassúság, Azonosság, Nemtudás, A jelentéktelenség ünnepe).

Kunderát régóta az irodalmi Nobel-díj egyik esélyeseként emlegetik, eddig is számos rangos díjat kapott, többek között a Jeruzsálem-díjat. a Nelly Sachs-, és Paul Morand-díjat. Csak az 1989-es rendszerváltás után látogathatott újra szülőhazájába, ám mindig inkognitóban utazott, soha semmiféle nyilvános rendezvényen nem jelent meg.

2008-ban a Respekt című cseh lap publikált egy cikket, amely szerint Kundera 1950-ben feljelentést tett egy kémgyanús ismerőse ellen. Az író ezt tagadta, védelmében írótársai, köztük Václav Havel is felléptek, és a cseh tudományos akadémia is kiállt mellette. 2018-ban Andrej Babis cseh kormányfő párizsi lakásán találkozott vele, és felajánlotta, hogy segít visszaszerezni cseh állampolgárságát. Kundera az ötletet nem kommentálta, válaszul csak annyit jegyzett meg: reméli, mindez nem fog sok adminisztrációval járni.

A címben szereplő idézet A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényből származik, a teljes gondolatmenet itt olvasható.

Kiemelt kép: AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
15 May 2019, South Korea, Paju: South Korean flags described with wishes hang from a barbed wire fence on the South Korean side of the "common security zone" on the border with North Korea in the Demilitarized Zone (DMZ). Photo: Peter Gercke/dpa-Zentralbild/ZB
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.